*tegnap délutántól egészen kb. hatig mamájánál volt, ezért nem tudott hamarabb blogolni*
Akkora nagy marhaságot álmodtam az éjjel, basszus. xD Nem emlékszem az egészre sajnos, egyébként lehet, hogy elmesélném. Hülye agyammal csak arra emlékszem, hogy a végén valamiről lepottyanok vagy legurulok *szék vagy autóülés, nem emlékszem már rá*. Meg hogy Aoi-val vagyok *mondjuk ez alap, minden álmomban benne van *-* *. Utána felriadtam. Tanulság: sose hagyjam otthon a the GazettE-s/Aoi-s kitűzőimet!!!! Múltkor mikor mamánál voltam egy hétig egyszer nem tudtam elaludni, ha meg lehunytam a szemem rögtön jöttek volna a rémálmok. Gondoltam egyet, magamhoz vettem a kitűzőket és velük aludtam el. Csakhát most kitűzők híján át kellett élnem azt az álmot. ^^"' Mert voltam olyan hülye *nemtartjamagáthülyénekcsakmostmérgesmagára*, hogy az MP5-ért még felrontottam az emeletre, de arra nem voltam képes, hogy az 5 kitűző közül felkapjam 2 valamelyiket, és elsuvasszam az MP5 mellé. Ilyenkor annyira nem tudom hova teszem az eszem!
Amúgy ma ettem krémfagyit. *w* Valami istenifinom csokisat *q*. Igaz, hogy kissé kesernye volt, de én pont ezt szeretem! *ww*
Na, most azt hiszem húzok, lélekben készülnöm kell a holnapi "ünnepre". Valamiért nem kíváncsi egy fél hajszálam sem *na ez most ügyes volt ^^* Remélem kibírom holnap az ebédet... ^^"' Szurkoljatok!! ^^
Így a végére pedig újra jön egy the GazettE PV. A Coxkroach-é. Kellemes nézegetést! :3333
Végre rászántam magam egy kis blogolásra. El lettem havazódva a héten, csupa-csupa szerveznivalóm lett. ^^"'
Úgy érzem kezdek még jobban belehabarodni a the GazettE-be, mint eddig voltam. Reggel is vagy húsz percig bámultam a zászlómat... Apropó, zászló. Fel kéne már tenni a másikat is a falra, de még nem jutottam el odáig. *egy hónapja van meg kb.* Hm...
Kedden voltam kint a patikában. Júúj, azt hittem elbőgöm magam. TwT Anyu asszisztensétől kaptam egy legyezőt ami egy Japánkertet ábrázol. *mindigis akart ilyet, a SakuraZakában már ki is nézte, csak nem rendelte meg* :333 Meg kaptam *nemröhög!!!* Cassis-os *feketeribizlis, de tökmindegy. Az nekem Cassis* csokit Tőle meg Raffaello-t. De a csokit nem lesz szívem megenni. Mert Cassis és nem akarom *igaz, a papírját akár el is tehetném, de az nem ugyanaz*. Biztos csodálkozhattok, miért mondom ezt. Én sem tudom, egyszerűen csak jól esik. Ugyanúgy jól esik így említeni azt a vitamint - vagy afenetudja mit. C-vitamin van benne, azt tudom és Cassis is. - aminek a doboza lila színű, és természetesen feketeribizlis. Amikor először megláttam akkorát sikítottam... Szerencsém volt, hogy nem volt egyetlen beteg sem a patikában. Hülyének néztek volna az fix. És legelőször azt mondtam Anyunak, hogy el kell hoznunk csak azért, mert Cassis. Azóta mindig kérdezem, hogy "Ugye nem adtátok még el a Cassis-osat?" Tudom, túlzásba viszem. De hát ez van, na.
Úgyhogy emiatt nincs szívem megenni a csokit, röviden.
Viszont a legyező az valami váó... Még most is alig hiszem el. *-*
Hm... Mástészta. Azaz téma. :D Vasárnap jönnek Nagyszüleim. Névnapot köszönteni. És nekem múlt vasárnap teljesen kiesett a fejemből, hogy másnap már névnapom lesz. Ez is csak én lehetek. ^^"'
Aaztán... már tegnap meg akartam nézni a K-On!! 17. részét, de csak rawban találtam meg animefreak-en és gogoanimén is. Úgy meg nem jó, ha nem tudom miről van szó. *angolfelirattal néz mindent* Megmegmeg megnéztem még éjjel gyorsan a Chi's Sweet Home OVA-ját is. *o* 13 perc tömény cukiság és kawaii neko-chan. Mya! (=^.^=) Úgy érzem a kiscica örök favorit lett!
Már csak 63 nap van hátra a MondoConiiiig!!!~~~
A végére pedig the GazettE - Before I Decay live at Music Japan. Mert. Mert belehaborodtam ebbe a videóba is. *q* És itt legalább nincs elrontva az angol szöveg. *felnéz az égre: Arigatou Kamisama!* A Leechnél elvolt. Amikor Ruki azt énekelte "Can you hear the counting song of pain? Baby!" így volt feliratozva: "Can you hear the counting song of pain? The president." Néztem is ám nagyot, mikor már másodszorra megnéztem. Csodálkoztam, hogy hogyan lett a "baby"-ből hirtelen "president". Rákerestem, mert egy percig azt hittem én tudom rosszul, de én tudtam jól. Hehe. ^^
Na, szóval Before I Decay. *olvadozik egyet, közben paprikát rágcsál. No, nem egészet. Szeleteltet. xD*
Boldog névnapot minden Annának és Anikónak! (Magamat is beleértve xD)
Nahátakkor. Gondban vagyok, mert halvány lila gőzöm sincs arról, mi jót kéne írnom. Élek és virulok, és jaaaj... Aishiteru-chanis halad, már 25 oldalnál járok. Miii~~~ majdnem elsírtam magam azon, amit írtam!! :') Valahogy mindigis így képzeltem el a tökéletes párt. *3*
A térdem tegnap még rettentően fájt, de mára már megjavult. Ebben a 3-4 napban azt hittem megpusztulok annyira fájt a lábam. De most már örülök, hála égnek minden rendbejött velem. ^^ Viszont valamit még mindig nem tisztáztam, azonban úgy érzem jobb lesz elfelejteni a dolgot. Erről ennyit.
Tegnap vettünk új DVD-lejátszót. És tökjóóóó~~, mert pendrive-on keresztül tudok rajta PV-ket nézni!!!!!~~~ Juuuj, annyira örültem. A mosoly levakarhatatlan volt az arcomról. Ésésés... Jáááj, olyan jól néz ki a DVD lejátszó. Szép fekete. *o*
Kb. egy hét éstalálkozom drága Imo-chanommal. Kint leszek Csemőben és összefutunk majd, talán még az is lehet, hogy 2 nap. De jó is volna! *w*Tervezhetnénk a MiniCon-t. Mert már tavasszal elterveztük, hogy tartunk még egyet meg még egyet... Szóval, hogy az összes tanítási szünetben, mikor hosszabb ideig vagyok itthon. (n_n)
Hm... Mit írjak még, mit írjak még? Azt hiszem kimerültem mondanivalóból. Majd holnap írok, ugyanis kint leszek a gyógyszertárban.
Hazaérteeee~~m!! Hiányzott már az én kis világom, jááá~~!! Aoi, a zenék, a többszáz kép, a zászlóim, és nem utolsó sorban a gép. Egyszerűen minden. De leginkább a oneshot, mert az most a legfontosabb dolog a nyelvvizsgámat és még százezer másik dolgot beleértve az életemben. Csak az nem hiányzott, hogy megint letörjek, - ami megtörtént már vagy jó másfél órája - és újból rájöjjek, bizony-bizony engem átvertek... Na de nem ezért írok most.
Egy hetet túlélni YT, the GazettE live-ok és Aishiteru - a oneshot címe, nem tudom miért pont ez lett, csak úgy jött - nélkül kész kínzótábor. De volt helyette Disney - nem tehetek róla, egész egyszerűen imádom - és mily meglepő módon Pokémon-t néztem. És nem, gyerekek engem hidegen hagy, ha most röhögtök azon, hogy mit nézek. Én igenis szeretem azt az animét.
Ha pedig már animéről is szó esik, számomra szörnyű dologra vetemedtem: szinkronos animét néztem, bár meg kell mondanom, kivételesen elismerésem a Detective Conan és a Slayers stábjának. Rettentőmód tetszenek!!! ^^ (Mert egen, én ilyen vagyok...)
A héten rengeteget gondolkodtam azon hogyan kéne megírnom a bejegyzést, napokra bontva esetleg ömlesztve. Nem nagyon jutottam döntésre, ezért inkább az "élménydúsabb" napokat írom le, mert mást sem csináltam, csak hűsöltem meg bent punnyadtam a TV előtt. Minő egészséges életmód... Csak, hogy némi Shakespeare-t is vigyünk a blogba, elvégre a Hamlettel - hála egyhetes "nyaralásomnak" - kb. 30-40 oldalt tudtam haladni, nyehehe.
Emellett hoztam az elmúlt hétben a formámat, mert nem én lennék, ha nem esnék el a saját lábamban. Egészen pontosan tegnap az ajtó elé tett deszkában, amit Mama tett le békaelhárító-eszközként *ennek története is van, majd esetleg máskor elmondom*. Én okostojás meg elfelejtettem és akkorát zúgtam, hogy a két lábfejemről meg a jobb térdemről lejött a plezúr. És a térdem baromira fááááááááj!!!! TT__TT Viszont így utólag vicces volt. Nem t'om miért, egyszerűen az volt.
Meg amikor a kitűzőimmel aludtam, jaaaj. Az meg olyan kis aranyos lehetett - talán. Nem láttam magamat. ^3^
Ooké, akkor most én megyek írkálok még egy kicsit a oneshothoz, mert szétvet az ihlet, és nem akarok felrobbanni. ^^"'
Oyasumi, chuu~~.
És már csak 69 nap a MondoConig!!!!!!!!*mindenféle hátsószándék nélkül...*
Kicsattanok az energiától!!! Jááááá~~~~!!!!! Jupííííí~~~!!!
Megrendeltem a jegyeket is, beszámoztam a naptárat, három 0 nappal együtt /pénteken én már a Conra fogok melegíteni, nyehehe~~/. Megmegmeg mangákat fogok olvasni. Mondjuk mind a 69-70 mangát nem fogom elvinni a koleszba magammal. Anyu odajön értem, és úgy megyünk fel Pestre. Dedede a kitűzőimet fix, hogy magammal viszem. Meghát ugye animés vonalzóm is van /Card Captor Sakura by CLAMP/, az meg kell majd a suliba is, és mivel tanulnivalót is viszek a tolltartóm sem marad itthon. ^^ /Trad. japán tolltartó, kawaii ^^/
Naszóval... Az igazság az, hogy most egy hétig kb. nem vagyok, péntekig be kell érnetek ezzel a bejegyzéssel. Mamánál vagyok, ott pedig nincs net. Amit nem is nagyon bánok. Haladok a Hamlettel, the GazettE-t hallgatok és élvezem az életemet. :)) És ihletet gyűjtök a történetekhez. Meg megpróbálok tanulni is egy kicsit. (Mondjuk mintha a Hamlettel nem azt csinálnám... ^^"')
Kb. másfél napja the GazettE - Gentle Lie-t hallgatok. Valahogy ráakadtam YT-n, már magam sem tudom hogyan. De valami elképesztő, komolyan. *q* És köszönhetően a Gentle Lie-nak egyre inkább meg akarom nézni a Repeated Countless Error live-ot. Maga a dal isteni, a függője lettem. /Akárcsak a Cassis-nak/. Az intro eszméletlen, szavakban nem is lehet kifejezni. Hát igen, Aoi és Uruha már csak ilyenek. *w* Ésésés... Aoi szólója 1:56-ról kb. 2:26-ig jaaaj... *nyálcsorr* Nem találok szavakat... *q*
Na, húzok, mint a vadludak, pénteken újra írok, ha jövök! Sayonara, bai-bai!!! ^-^
Na. Hát itt vagyok, blogolok. Merthát, na ja. Két napja volt az évforduló. És annyira nem akartam menni, mert tudtam, úgyis Apáról fog szólni az egész. De mentem végül is. Mert ezt akkor sem tehetném meg, na. Mert... Mert nem.
Amúgy megkaptam az ehavi Mondo-t, és miközben mentünk Nagyszüleimhez azt olvastam. Nagyokat mosolygok, hatszor átolvasom az újságot, aztán visszatérek az elejére. A szemem meg ezen akad meg: "nyárbúcsúztató MondoCon". Tudtam én erről, csak eddig nem akartam menni.Mert eddig a SZIN-re akartunk lemenni Anyuval, csakhát az, hogy koleszos leszek mindent, a szó legszorosabb értelmében vett mindent megborított. Ilyenek vagyunk mi már, szóval SZIN helyett lesz koliba beköltözés, meg MondoCon kétnapos októberben a Hungexpo-n! ^-^ És juááááj... Eszem megáll!!! ^3^ Aishiteruuu~~~ oka-saaa~~n!!! ^3^
Szóval szóval szóval. Naja. Megyek... pontosabban megyünk!!!! JÁÁÁÁJ!!!! Ésésés én csak felolvastam egy kis nyúlfarknyi szöveget, erre Anya rávágta, hogy ott leszünk mind a két napon! Kyyyyááááááh!!!!~~~ Azt se tudtam ezt most álmodtam-e vagy sem. De kyáááh!!! Négy éve nem tettem be a lábam Con-ra, jaaaj~~~. Ez valami eszméletlen!!!! *örül, de nagyon* Wáááh~~~, gyerekek, kiugrok a bőrömbőőő~~l!! Teljesen felpörögtem, tízezres fordulatszámon pörgök, szó szerint. Juhuhuhuhúúúúúj~~~. Bocsi, na most már megpróbálok leállni, de ha nem megy gomenne. Dedede... Annyira boldog vagyooo~~k!
És akkor most érzem úgy, hogy lila gőzöm sincs róla mi a francot akartam írni. ^^"'
Ja, igen. Attól tartottam Mama lesz az, aki felhoz csupa Apuval kapcsolatos emléket, erre kellemeset kellett csalódnom, aztán újra összetörnöm: Mama helyett Papa volt az aki kint a kertben ráadásul (!) elkezdte mondani, hogy ilyen, meg olyan fénykép készült róla amiket nekem is biztos látnom kellett - és természetesen nem láttam. Azt hittem beleszakad a szívem. És nem sokkal ezután - vagy ezelőtt magam sem tudom - betoppan egy bácsika, természtesen Papához jött - mert a drága ilyen ezermesterszerűség a faluban. Mármint Papa. És akkor meglát engem, és elkezdi: "Jaaaj, de szép kislány! Hányadikos?" Itt még csak szerényen elmosolyodtam, a szememet meg lesütöttem. Mire Mama: "Gimnázista lesz jövőre!" Gimnazista az a gimnázista, de tökmindegy. Nemgáááz. ^^"' Aztán aztán aztán elkezdi kritizálni a súlyom, hogy szedhetnék fel magamra egy kis húst! Megmegmeg elkezdi, hogy hogy fogok én ekkora magassággal - ami kemény 168 cm - legényt fogni magamnak. Jah, legényt... 15 évesen?! Kérem szépen, nekem már van szerelmem. Ő *aki ismer, tudja kiről beszélek megintcsak*. Na, erről ennyit. De még nincs vége.
Végre felnézek, Anyura kizárólagosan, mert Ő a naposabb oldalon ült. Erre a bácsika: "De szép szemed van!" Szó szoros értelmében kezdtem félni a bácsikától, így csak mosolyogtam egyet, Anyura hagyva a "Köszönjüket". Aztán volt egy-két percnyi szünetem, amikor Papával beszélt, de csak most jön a csattanó! Idézem: "Vigyázz rá, *mondd valamit, amire nem emlékszem* mert ezt nem veheti el tőled senki! Ez a tiéd marad!" o.O"' Mondom mivan?! Miről beszél? Mit akar!? Természetesen rögtön a legrosszabbra gondoltam. Meg leteremt, hogy nem szabad úgy szeretgetnem Anyut, ahogy ott szeretgettem. Gondoltam magamban basszus, nehogy már Ő mondja megy nekem hogyan szeressem a saját édesanyámat.
És akkor meg, mikor a bácsika elment, megszólal mama: "Gyere, egyél egy kis rántott hús, az [xy] bácsi is megmondta, hogy szedhetnél fel magadra egy kis húst!" Na ez volt az a pont, ahol behaltam. Nem hittem volna, hogy ezt a napot megérem. De azért jó volt! =^.^=
Így a blog végére egy újabb Silly God Disco PV. Csak, mert. ~.^
Na, hát igazából nem is tudom mi jót írjak. Hm... Még az előző bejegyzéshez tartozik, csak nem akartam ezért módosítani... Kedden bejött Anya asszisztensének a fia csak miattam. És ez annyira jól esett!! *álmodozik egy sort RÓLA (És aki ismer az tudja, kiről van szó)* Nade... Visszatérve. Tök jó haverok vagyunk a sráccal. Ugyanúgy animés, mint én! ^^ Úgyhogy úgyhogy úgyhogy... Rettentően büszke vagyok Anyura, amiért elvállalta a patikai állást! ^3^ Meg úgy mindenért.
Holnap lesz nyolc éve, hogy Apu meghalt. Ezt most nem azért írtam, hogy sajnáljatok, csak úgy kijött belőlem. Mert hát ez van. -.-"'
Készülök a koleszos életemre, már 14 magazin scanjeit beszeretem és csak the GazettE mind. :L Csakhogy legyen mire olvadnom *a kb. 800 Aoi-s képem mellett. csak a gépemen 429 van. *q* *, mert nem szívesen szedegetnék le ott a koleszban dolgokat. ^^"' Hiába lesz velem a laptopom...
Jaaaj, annyira várom már a szeptembert. Meg a Gólyatábort is~~ uwáááh!!!~~ Legyen már szeptembeeee~~r!!! >_<"'
Olvasok, újból visszajött hozzám az ihletem *ügyes kislány, sosem hagyja cserben a mamikáját n_n*, úgy látszik tényleg igaz, amit a Tankönyvemben írnak. *elgondolkodik*, írok is gőzerővel. Ma meg holnap ha belegebedek is be kell fejeznem a oneshotot!!! Annyira sok ötletem van hozzá, meg még a nyelvvizsgámra is készülök, a tetejébe pedig visszatérnék végre a regényhez. Nyááh!!! Ganbatte Sora! *ezt magának mondta ^^"'*
Naaa~~ húzok, mint a(z) vadludak. Írok, frissülök egyet. Aztán majd meglátom mit hozok ki magamból. Chuuu~~~, oyasumi~~~ (Z_Z)
Hazaérteeem~. Voltam kint Anyuéknál, mert Anya megkért, hogy menjek ki segíteni. Három napi áru nem volt átnézve, ahogy most jött ez a hűségakciós akármicsoda. Úgy voltam vele, miért ne menjek ki segíteni? Legalább nem itthon punnyadtam a gép előtt. Dedede... Azt hittem megpusztulok ott egész nap. Már reggel nyolckor pfúúú... 28 fok volt a patikában. Hiába volt rajtam - illetve a nyakamon - csuromvizes plankett - ezt először bankettnek értettem, néztem is ám rendesen.
Ezt utálom a melegben. Hogy ilyenkor túúúúl meleg van. Na ezt jól megmondtam, remélem értitek. xD És jáááj, azt hittem lesz időm Hamletet olvasni, vittem magammal, de nem lett belőle semmi. Az igaz, hogy lett volna időm, csak erőm nem. Akkor is szenvedtem a patikában, és valahogy így mondtam:
Sora: Ezen még Shakespeare sem tudna segíteni!! *előrebukik a feje, közben ásít egyet*
Anya: Sőt, Shakespeare csak rontana rajta!
Jót mosolyogtam a dolgon...
Hamletre visszatérve... Van egy-két homály már így tíz oldal elolvasása után is. Hátha holnap húsz oldal után megértem.^^
Megmegmeeeeg~~~... Olyan jó voooolt. Keresztanyu minden szó nélkül beállított hozzánk. Jaaaj, azt hittem az egész csak káprázat, de neeem~~~. Ésjaaaj... Annyira örültem, hogy ott volt!!! ^^ Kár, hogy nem maradt tovább negyed óránál. TT_TT
~~~ 8 napja :( ~~~
Na, húzok, már így is sokat rizsáztam. És van némi kis olvadnivalóm *q*. Chuu~~, oyasumi~~~~!!! ^3^
Itt vagyok!~ És nos... A bejegyzést töröltem. Gyötört a lelkiismeret-furdalás, révén ilyet én még életemben nem tettem, noha be kell ismernem jó volt kiírnom magamból a bánatomat. De ennek már vége, megnyugodtam.
Szóval... Voltunk tegnap mamánál, és úgy volt, hogy ott is maradok, csakhát... történt némi malőr. Na de... Ollyan jó vooolt tegnaaap~~~. Megtalálta Anya azt a könyvet amit keresett itthon is. Nem volt semmi. ^^ Mikor felkiáltott, először azt hittem valami baj van. Aztán nevetve jön ki a konyhába, a kezében a könyvvel. Annyira jót nevettem. És annyiszor, hogy nem tudnám megszámolni sem. Meg elhoztunk Anyu régi könyveiből párat, többek között Moliére hét színművét, Shakespeare három drámáját meg még nem tudom mi volt a harmadik, de mindegy fix, hogy kötelező olvasmány lesz jövőre, de mé...Jaaaj, eszembe jutooott *fejére csap*! A Toldit hoztuk még el, mert lesz egy irodalmi verseny és arra majd akarok menni. Épp ezért kell a Toldi is.
A Hamletet meg már kéne kezdenem olvasni, mert a 10 kötelezőre nem tudom mikor lesz időm/erőm. Mert oké, hogy megvan ez is meg Rómeó és Júlia is mangában a gépen, Shakespeare-i nyelvezettel, az nekem túl nehéz. Meg hiába olvastam a Hamlet Slayers verzióját azon csak szakadtam a röhögéstől, ezt be kell, hogy valljam. Dedede... Most, így 20:03-kor már tizenegy oldalon túl vagyok. Kemény teljesítmény, még kb. 210 hátra van belőle. ^^ Igyekezem kell. Nagyon.
Mondjuk volt egy-két félreolvasásom. A "nyakaskodást" valamiért "nyájaskodásnak" olvastam, ne kérdezzétek miért. A "szándokát" meg mindig "Szandokánnak". Igaz, nem volt rajtam a szemüvegem. Tanulság: a szemüveg sosem kerülhet le rólam *"fellövi" az orrára*. Máris jobb. Csak koszos és mindjárt segítek rajta, hogy ne legyen az. ^^"'
Uhm, már így is rengeteg rizsáztam, elég lesz már belőlem ugye? Oké, amúgy sincs több ötletem, hogy mit írjak, úgyhogy húzok, de előtte jön a Shadow VII II I PV-je, mert eszméletlen szerintem.
P.S.: Így utólag rá kellett jönnöm, hogy túl sokat hittem. Nagyon szerettem volna, ha a barátságom Vele megmarad, de félek ez nem lesz így tovább...
Óriási deja vu tört rám tegnap. Nem hiába mondják, hogy "a történelem megismétli önmagát". Két hete és egy napja ugyanígy éreztem magam. Ugyanilyen nyomott volt a hangulatom, mint ma, és mint amilyen tegnap volt. Sírnék, de nem tudok. Valójában nem is akarok. Elfogadtam, hogy csak egy voltam, és ugye én pótolható vagyok. Nem azt mondom, hogy felhúztam magam a dolgon, mert az nem volna igaz. Inkább egyfajta keserédes érzést éreztem a szívemben nomeg a mérhetetlen ürességet. Valahol számítottam rá, talán vártam is mikor következik be. Nem, nem érzem magam szomorúnak, nem vagyok az egyáltalán. De rohadtul fáj. Arra kellett rájönnöm az utóbbi időben, hogy azok "támadnak hátba" akiket a legjobban kedveltem. Akikben megbíztam, és el mertem mondani őszintén a véleményemet, nem gondolva arra, esetleg továbbadhatják. És megmondom őszintén, most már nem tud érdekelni, ha elmondta miket gondolok róla. Az egészben az fáj, hogy engem meg sem kérdez semmiről... Na jó, panaszblog bezár! ^^"'
Tegnap hazamentek Nagyszüleim. *megkönnyebbül* Aztán mi Anyuval fél háromig voltunk fent egy könyvet keresni. Miközben kerestük a könyvet Anyuci régi gyerekkönyvei is előkerültek, meg az én kedvenc könyvecskéim még kisebb koromból. Meg megtaláltuk a Pikachu-s hajgumimat is~~. Áhh, rééégi szép emlékek... Most olyan jó visszagondolni rájuk!~ ^3^
Na jó, nem rizsázok tovább, nincs mit mondanom. Megyek írni, valahogy kezdem azt érezni, hogy az ihletbombák felszínre törnek nemsokára. Ilyenkor általában beletemetkezek az írásba. Szóval valószínű, hogy 24 óráig nem hallotok felőlem semmit. (De ki tudja, lehet hogy több lesz abból a 24-ből... hehe ^^"')
De mielőtt még eltűnnék kaptok egy PV-t, ami ismételten a Regret. Azért, mert imádom. ^w^
Csak mert csak mert, hogy ne legyek itthon. Így szokott ez működni, de nem baj, én szeretem! x333333 Legalább volt egy nap, amikor nem kellett a Nagyszüleimmel lennem. *nem arról van szó, hogy ki nem állhatnám őket, igenis leszögezem, vannak olyan percek amikor egész rendesek...*
Mert hát lássuk be - mint azt már írtam az előző postban - utálom, ha nem Anna vagyok nekik - ebből úgy jó 7-8 éve nagyjából volt is baj, hogy nem "Annát" írtam egy meghívóra, hogy mit az lényegtelen. Sőt! A tetejébe nem Anna, ó, dehogy! Lujzika lettem ma. Hát, kösz, de én nagyon is szeretem a nevemet, és nem, nincs második keresztnevem. ^^"' (Illetve van, de az nem törzskönyvezett és csak a barátaim hívnak így, ugye, Kago-chan? ^^)
Naszóval. Kész van Anyu személyi joga, innentől kezdve személyi jogos gyógyszerész újra. Megint csak ezért mentünk Pestre - meg egyet Megdögleszeztünk*= McDonald's*. Sz'val igen. Tényleg rá kellett jönnöm - most már jó sokadszorra - hogy Anya meg köztem nincs túl vastag határvonal. Nem is mi lennénk, ha nem keverednénk bele vagy 2 dugóba még fenn Pesten, és még hülyéskednénk is közben. És igen, nem én lennék, ha nem kritizálnám a kocsikat (meg az embereket). Például egy ősrégi Háromharmadtorta-jelű (értsd: Mercedes) kocsira Anyuval rámondtuk, hogy kövület. Két hapsit meg beállítottunk a maffiózók közé. Jók vagyunk ugye? Na akkor készüljetek fel a legrosszabbra...
Sora: *unott hangon, az ablakon kifelé bámulva* Lady Gaga - Bad Romance. Dejóó~ -.-"'
Anya: Gága?
Sora: Ja. Miért?
Anya: *mond valamit amire már nem emlékszem, erre én jó hosszan (értsd: tömören) válaszolok, aztán megszólal* Ladi Gága. (<-- így, ahogy leírtam, így mondta drága Anyucim)
Sora: Az meg mi?! o.O"'
Totál nem esett le miről beszél. Csak öt perc után. Meg én is alkottam. Nem akárhogy.
Sora: *sertéstelep környékén haladnak el a 4-esen, az ablak természetesen félig lehúzva* Desznót szag van. *üres tekintettel bámul tovább*
Anya: *röviden és tömören* Aha.
¤Két perccel később¤
Sora: *felordít* Jáááj!!! Most esett le mit mondtam! *nevet*
Anya: *szintén nevet* Nekem egyből leesett.
Nos igen, nem tehettem róla, kezdtem fáradni, most meg kezdek feléledni. Hm... Milyen furcsa párhuzam neem? ^^
Aztán elmentünk Nagyszüleinkkel fagyizni, meg Teszkó-nyuszkóba vásárolni. Wáááh... Szemezek a Toshiba laptopokkal már jó másfél hónapja, mert majd olyat akarok Karácsonyra, csak az a kikötésem, hogy Win 7-es oprendszer legyen rajta, olyan meg niiincs, csak olyan, amin nincs egyáltalán oprendszer. Ésésés tökjó, mert abból a szériából van, amiből én kettőt már kinéztem, hogy majd valamelyiket, de ez C-s azok meg A-s meg L-es (igen, L-es) sorozatszámmal vannak ellátva, úgyhogy a most-gyorsan-vegyük-meg dolog ugrott. Karácsonyig meg még van időnk, addig még bármelyik műszaki üzletbe betévedhetünk Anyuval. Megmegmeg... Kyáááh! Ollyan jó DVD lejátszót láttaaam. *a másik valszeg gajrament* USB-portja is van, úgyhogy nézhetem a PV-ket amiket ráteszek a pendrivera... Nekem kell olyaaan~~~!!! ^^
Na jó, mára elég ennyi belőlem. Oyasumi~~, chuuu~~~!
Igazából rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok semmi... *elnéz a távolba, elmélkedik* Úgy veszem észre magamon a the GazettE nekem tényleg egyet jelent az élettel, és az álmokkal... Most is az Anata no Tame no Kono Inochi-t hallgatom agyba-főbe. Jó, ez most oké lehet, hogy hülyén hangzott, de így van nem tehetek róla.
Hm... Nem is tudom... *töpreng, hogy mit írjon/mondjon* Tegnap voltam Maminál, reggel jöttünk haza Anyuval - egyébként szombatig nála lettem volna. Mikor megtudtam, hogy Nagyszüleim jönnek, és egész héten itt lesznek hát enyhén szólva majdnem elbőgtem magam. Na nem a boldogságtól. -.-'" Erről ennyit... ^^
Tegnap este annyit hülyéskedtünk mi hárman Anyuékkal. Juuj, olyan jó vooolt~! :333 Ma meg olyan korán el kellett jönnünk Abonyból. ˇ^ˇ T_T Meg most is kergetjük egymást telefonon... Nem mi lennénk, ugyebár. x333
És még valamire rá kellett jönnöm: a hócipőm kezd egyre jobban tele lenni. Én próbálok toleráns lenni, jólnevelt kislányként viselkedni, szépen visszaválaszolni... De mit érek el vele? Nagy semmit... És ez rettentően idegesít... Annyira, hogy az már fáj. -____-"'
Na de tényleg nem ezért blogolok most. Csak nem tudok mit írni... Mert igazából nem történik velem semmi érdekes. A one-shotot még mindig írom, ami már nem is annyira one-shot a maga 22 oldalával, de még mindig nem tartok a cselekmény felénél sem, úgy érzem. A végén novella lesz belőle én mondom. ^^'" De nem baj, szeretek írni. ^^ ^3^
Így a blog végére pedig jön az Anata no Tame no Kono Inochi PV-je. Élvezzétek! ^3^
Voltam falunapon, kyááá!!! Találkoztam Imo-channal megint kyááá!!! De nem tudtam találkozni drága Kago-chanommal, áááá!!!! TTT___TTT
11 órára mentünk ki Anyuval, úgy gondoltuk a motorosokra nem vagyunk kíváncsiak. Pa-Dö-Dőről meg már eljöttünk, úgyhogy abból kimaradtunk. ^^
Amúgy elvileg úgy volt, hogy Nagyszüleim is jönnek majd, de hát amikor Anya beszélt velük egyszerűen csak odavágták, hogy hát Ők nem jönnének se ma, se holnap. Tegyük át a jövő hétre... De jóóó~ *de most tényleg*. Kanyarodjunk vissza az eredeti témához. Naszóval, egen... Először Anya asszisztensével futottunk össze, aztán a Polgármesterasszonyhoz mentünk oda. Bájvigyor, némi kis kedélyes nevetéssel vegyített "Igen", "Hát persze" megvolt a részemről. Igaz, még itthon megfordult a fejemben, hogy japánul mutatkozom be, de mint Anya felvilágosított tudnak rólam, szóval felesleges lett volna. Mondjuk szerintem egész nagy poén lett volna. ^^ Imo-chanék meghívtak ebédre hozzájuk, mondtam, hogy ó, nem szükséges nálunk - mármint V.I.P.-sátorban - is lesz ebéd, de azért csak belém gyűrtek egy kis krumplisalit. *-* Nagyon finom volt! És igazán örültem annak, hogy rávettek, hogy egyek, ugyanis a pacalból - amit én imádok, tudom, hogy ez furcsán hangzik - egy falatot nem ettem. Rohadtul csípős volt, hát mondtam magamban, hogy én azt meg nem eszem a világért se! *nem szereti a csípőset* Picit még ücsörögtem Anya mellett, aztán jó pár órára egyedül hagytam - volt is bűntudatom emiatt rendesen. Mondtam is neki. És mosolygott, mert nem kellett volna bűntudatot éreznem.
Megmegmeg... Találkoztam Magdi nénivel. És annyira aranyos volt. Még amikor felléptek akkor is intett nekem gyorsan. Csak aztán utána mi húztunk haza...
És akkor most jön az "Uvááh!" rész... *az előbbi hivatott lenni a "Kyááh!" szekció*
Sajnálom - még egyszer sajnálom - Kago-chan, amiért nem tudtunk találkozni TTTT____TTTT, de nagyon-nagyon elfáradtam és hazamentünk *alig bírt már lépni szinte, még most is fájnak a lábacskái T_T*. Tényleg annyira, de aaaaaannyiraaaaaa~ *és még nyújtja évekig* sajnálom Kago-chaaan~~!!! T_T
Aztán... Megnéztem a Kuroshitsuji II openingjét, és direkte azért akartam elkezdeni nézni, mert a the GazettE "jegyzi" az op-ot. Hát most már ebből sem lesz semmi, nekem az opening abszolút nem tetszett - és most lehet megkövezni. Viszont PV ahw *q* *nyálcsorr* valami fenomenális... Mesteri! Igaz, hogy fekete-fehér, de mesteri!!! ^3^ ^^
És ennek örömére hozom is a PV-t, hogy élvezkedjetek egyet! ^^ ;) Oyasumi előre is~~!!
Nahát, visszatértem. Bár még mindig nem vagyok a legtökéletesebb, és sírtam is már a néhány napja tartó lelkiállapotom miatt - immáron harmadszor esetleg negyedszer. Igazándiból próbálok úgy tenni, mintha semmi nem történt volna. Mindegy, ez most nem lényeges. ^^"' Anyuval amúgyis megoldjuk, tudom.
Na, és akkor egy kis nyappyság. Holnap kimegyek a patikába és rendezgetek. Annyira jó leeesz!! Utána meg megyünk mamihoz.
Szombaton pedig uvááh!!! Falunap!!! ^^ És találkozom Imo-channal!!! És wáá, olyan jóóó leeesz!! Annyira, de aaannyira várom már! ^3^ Már csak kééét naaap~~!!! Megmegmeg... V.I.P.-k leszünk Anyuval. Ajj, de jó lesz! :333 Nem bírom kivárni a szombatot, wááá!!! Bárcsak szombat lenne már!
Mástészta vagyis més téma. Teljesen letaglóztam, mikor ma felmentem myanimelistre, hogy frissítsem a K-On!! "bejegyzést" - tegnap éjjel megnéztem a 13. részt is, ááá baromi jó. K-On! Daisuki!! - ahogy Yui mondta az első évad utolsó előtti, 12. részében Visszatekeredve az eredeti témához. A K-On!! 26 részes leeesz... Kyaaj... Annyira örülök!!! ^^ Tisztára, mintha a fellegekben lennék. x33
A blogbejegyzés zárásaként pedig hoztam egy DIM SCENE részletet, fogyasszátok egészséggel! :))
*tegnap délutántól egészen kb. hatig mamájánál volt, ezért nem tudott hamarabb blogolni*
Akkora nagy marhaságot álmodtam az éjjel, basszus. xD Nem emlékszem az egészre sajnos, egyébként lehet, hogy elmesélném. Hülye agyammal csak arra emlékszem, hogy a végén valamiről lepottyanok vagy legurulok *szék vagy autóülés, nem emlékszem már rá*. Meg hogy Aoi-val vagyok *mondjuk ez alap, minden álmomban benne van *-* *. Utána felriadtam. Tanulság: sose hagyjam otthon a the GazettE-s/Aoi-s kitűzőimet!!!! Múltkor mikor mamánál voltam egy hétig egyszer nem tudtam elaludni, ha meg lehunytam a szemem rögtön jöttek volna a rémálmok. Gondoltam egyet, magamhoz vettem a kitűzőket és velük aludtam el. Csakhát most kitűzők híján át kellett élnem azt az álmot. ^^"' Mert voltam olyan hülye *nemtartjamagáthülyénekcsakmostmérgesmagára*, hogy az MP5-ért még felrontottam az emeletre, de arra nem voltam képes, hogy az 5 kitűző közül felkapjam 2 valamelyiket, és elsuvasszam az MP5 mellé. Ilyenkor annyira nem tudom hova teszem az eszem!
Amúgy ma ettem krémfagyit. *w* Valami istenifinom csokisat *q*. Igaz, hogy kissé kesernye volt, de én pont ezt szeretem! *ww*
Na, most azt hiszem húzok, lélekben készülnöm kell a holnapi "ünnepre". Valamiért nem kíváncsi egy fél hajszálam sem *na ez most ügyes volt ^^* Remélem kibírom holnap az ebédet... ^^"' Szurkoljatok!! ^^
Így a végére pedig újra jön egy the GazettE PV. A Coxkroach-é. Kellemes nézegetést! :3333
Végre rászántam magam egy kis blogolásra. El lettem havazódva a héten, csupa-csupa szerveznivalóm lett. ^^"'
Úgy érzem kezdek még jobban belehabarodni a the GazettE-be, mint eddig voltam. Reggel is vagy húsz percig bámultam a zászlómat... Apropó, zászló. Fel kéne már tenni a másikat is a falra, de még nem jutottam el odáig. *egy hónapja van meg kb.* Hm...
Kedden voltam kint a patikában. Júúj, azt hittem elbőgöm magam. TwT Anyu asszisztensétől kaptam egy legyezőt ami egy Japánkertet ábrázol. *mindigis akart ilyet, a SakuraZakában már ki is nézte, csak nem rendelte meg* :333 Meg kaptam *nemröhög!!!* Cassis-os *feketeribizlis, de tökmindegy. Az nekem Cassis* csokit Tőle meg Raffaello-t. De a csokit nem lesz szívem megenni. Mert Cassis és nem akarom *igaz, a papírját akár el is tehetném, de az nem ugyanaz*. Biztos csodálkozhattok, miért mondom ezt. Én sem tudom, egyszerűen csak jól esik. Ugyanúgy jól esik így említeni azt a vitamint - vagy afenetudja mit. C-vitamin van benne, azt tudom és Cassis is. - aminek a doboza lila színű, és természetesen feketeribizlis. Amikor először megláttam akkorát sikítottam... Szerencsém volt, hogy nem volt egyetlen beteg sem a patikában. Hülyének néztek volna az fix. És legelőször azt mondtam Anyunak, hogy el kell hoznunk csak azért, mert Cassis. Azóta mindig kérdezem, hogy "Ugye nem adtátok még el a Cassis-osat?" Tudom, túlzásba viszem. De hát ez van, na.
Úgyhogy emiatt nincs szívem megenni a csokit, röviden.
Viszont a legyező az valami váó... Még most is alig hiszem el. *-*
Hm... Mástészta. Azaz téma. :D Vasárnap jönnek Nagyszüleim. Névnapot köszönteni. És nekem múlt vasárnap teljesen kiesett a fejemből, hogy másnap már névnapom lesz. Ez is csak én lehetek. ^^"'
Aaztán... már tegnap meg akartam nézni a K-On!! 17. részét, de csak rawban találtam meg animefreak-en és gogoanimén is. Úgy meg nem jó, ha nem tudom miről van szó. *angolfelirattal néz mindent* Megmegmeg megnéztem még éjjel gyorsan a Chi's Sweet Home OVA-ját is. *o* 13 perc tömény cukiság és kawaii neko-chan. Mya! (=^.^=) Úgy érzem a kiscica örök favorit lett!
Már csak 63 nap van hátra a MondoConiiiig!!!~~~
A végére pedig the GazettE - Before I Decay live at Music Japan. Mert. Mert belehaborodtam ebbe a videóba is. *q* És itt legalább nincs elrontva az angol szöveg. *felnéz az égre: Arigatou Kamisama!* A Leechnél elvolt. Amikor Ruki azt énekelte "Can you hear the counting song of pain? Baby!" így volt feliratozva: "Can you hear the counting song of pain? The president." Néztem is ám nagyot, mikor már másodszorra megnéztem. Csodálkoztam, hogy hogyan lett a "baby"-ből hirtelen "president". Rákerestem, mert egy percig azt hittem én tudom rosszul, de én tudtam jól. Hehe. ^^
Na, szóval Before I Decay. *olvadozik egyet, közben paprikát rágcsál. No, nem egészet. Szeleteltet. xD*
Boldog névnapot minden Annának és Anikónak! (Magamat is beleértve xD)
Nahátakkor. Gondban vagyok, mert halvány lila gőzöm sincs arról, mi jót kéne írnom. Élek és virulok, és jaaaj... Aishiteru-chanis halad, már 25 oldalnál járok. Miii~~~ majdnem elsírtam magam azon, amit írtam!! :') Valahogy mindigis így képzeltem el a tökéletes párt. *3*
A térdem tegnap még rettentően fájt, de mára már megjavult. Ebben a 3-4 napban azt hittem megpusztulok annyira fájt a lábam. De most már örülök, hála égnek minden rendbejött velem. ^^ Viszont valamit még mindig nem tisztáztam, azonban úgy érzem jobb lesz elfelejteni a dolgot. Erről ennyit.
Tegnap vettünk új DVD-lejátszót. És tökjóóóó~~, mert pendrive-on keresztül tudok rajta PV-ket nézni!!!!!~~~ Juuuj, annyira örültem. A mosoly levakarhatatlan volt az arcomról. Ésésés... Jáááj, olyan jól néz ki a DVD lejátszó. Szép fekete. *o*
Kb. egy hét éstalálkozom drága Imo-chanommal. Kint leszek Csemőben és összefutunk majd, talán még az is lehet, hogy 2 nap. De jó is volna! *w*Tervezhetnénk a MiniCon-t. Mert már tavasszal elterveztük, hogy tartunk még egyet meg még egyet... Szóval, hogy az összes tanítási szünetben, mikor hosszabb ideig vagyok itthon. (n_n)
Hm... Mit írjak még, mit írjak még? Azt hiszem kimerültem mondanivalóból. Majd holnap írok, ugyanis kint leszek a gyógyszertárban.
Hazaérteeee~~m!! Hiányzott már az én kis világom, jááá~~!! Aoi, a zenék, a többszáz kép, a zászlóim, és nem utolsó sorban a gép. Egyszerűen minden. De leginkább a oneshot, mert az most a legfontosabb dolog a nyelvvizsgámat és még százezer másik dolgot beleértve az életemben. Csak az nem hiányzott, hogy megint letörjek, - ami megtörtént már vagy jó másfél órája - és újból rájöjjek, bizony-bizony engem átvertek... Na de nem ezért írok most.
Egy hetet túlélni YT, the GazettE live-ok és Aishiteru - a oneshot címe, nem tudom miért pont ez lett, csak úgy jött - nélkül kész kínzótábor. De volt helyette Disney - nem tehetek róla, egész egyszerűen imádom - és mily meglepő módon Pokémon-t néztem. És nem, gyerekek engem hidegen hagy, ha most röhögtök azon, hogy mit nézek. Én igenis szeretem azt az animét.
Ha pedig már animéről is szó esik, számomra szörnyű dologra vetemedtem: szinkronos animét néztem, bár meg kell mondanom, kivételesen elismerésem a Detective Conan és a Slayers stábjának. Rettentőmód tetszenek!!! ^^ (Mert egen, én ilyen vagyok...)
A héten rengeteget gondolkodtam azon hogyan kéne megírnom a bejegyzést, napokra bontva esetleg ömlesztve. Nem nagyon jutottam döntésre, ezért inkább az "élménydúsabb" napokat írom le, mert mást sem csináltam, csak hűsöltem meg bent punnyadtam a TV előtt. Minő egészséges életmód... Csak, hogy némi Shakespeare-t is vigyünk a blogba, elvégre a Hamlettel - hála egyhetes "nyaralásomnak" - kb. 30-40 oldalt tudtam haladni, nyehehe.
Emellett hoztam az elmúlt hétben a formámat, mert nem én lennék, ha nem esnék el a saját lábamban. Egészen pontosan tegnap az ajtó elé tett deszkában, amit Mama tett le békaelhárító-eszközként *ennek története is van, majd esetleg máskor elmondom*. Én okostojás meg elfelejtettem és akkorát zúgtam, hogy a két lábfejemről meg a jobb térdemről lejött a plezúr. És a térdem baromira fááááááááj!!!! TT__TT Viszont így utólag vicces volt. Nem t'om miért, egyszerűen az volt.
Meg amikor a kitűzőimmel aludtam, jaaaj. Az meg olyan kis aranyos lehetett - talán. Nem láttam magamat. ^3^
Ooké, akkor most én megyek írkálok még egy kicsit a oneshothoz, mert szétvet az ihlet, és nem akarok felrobbanni. ^^"'
Oyasumi, chuu~~.
És már csak 69 nap a MondoConig!!!!!!!!*mindenféle hátsószándék nélkül...*
Kicsattanok az energiától!!! Jááááá~~~~!!!!! Jupííííí~~~!!!
Megrendeltem a jegyeket is, beszámoztam a naptárat, három 0 nappal együtt /pénteken én már a Conra fogok melegíteni, nyehehe~~/. Megmegmeg mangákat fogok olvasni. Mondjuk mind a 69-70 mangát nem fogom elvinni a koleszba magammal. Anyu odajön értem, és úgy megyünk fel Pestre. Dedede a kitűzőimet fix, hogy magammal viszem. Meghát ugye animés vonalzóm is van /Card Captor Sakura by CLAMP/, az meg kell majd a suliba is, és mivel tanulnivalót is viszek a tolltartóm sem marad itthon. ^^ /Trad. japán tolltartó, kawaii ^^/
Naszóval... Az igazság az, hogy most egy hétig kb. nem vagyok, péntekig be kell érnetek ezzel a bejegyzéssel. Mamánál vagyok, ott pedig nincs net. Amit nem is nagyon bánok. Haladok a Hamlettel, the GazettE-t hallgatok és élvezem az életemet. :)) És ihletet gyűjtök a történetekhez. Meg megpróbálok tanulni is egy kicsit. (Mondjuk mintha a Hamlettel nem azt csinálnám... ^^"')
Kb. másfél napja the GazettE - Gentle Lie-t hallgatok. Valahogy ráakadtam YT-n, már magam sem tudom hogyan. De valami elképesztő, komolyan. *q* És köszönhetően a Gentle Lie-nak egyre inkább meg akarom nézni a Repeated Countless Error live-ot. Maga a dal isteni, a függője lettem. /Akárcsak a Cassis-nak/. Az intro eszméletlen, szavakban nem is lehet kifejezni. Hát igen, Aoi és Uruha már csak ilyenek. *w* Ésésés... Aoi szólója 1:56-ról kb. 2:26-ig jaaaj... *nyálcsorr* Nem találok szavakat... *q*
Na, húzok, mint a vadludak, pénteken újra írok, ha jövök! Sayonara, bai-bai!!! ^-^
Na. Hát itt vagyok, blogolok. Merthát, na ja. Két napja volt az évforduló. És annyira nem akartam menni, mert tudtam, úgyis Apáról fog szólni az egész. De mentem végül is. Mert ezt akkor sem tehetném meg, na. Mert... Mert nem.
Amúgy megkaptam az ehavi Mondo-t, és miközben mentünk Nagyszüleimhez azt olvastam. Nagyokat mosolygok, hatszor átolvasom az újságot, aztán visszatérek az elejére. A szemem meg ezen akad meg: "nyárbúcsúztató MondoCon". Tudtam én erről, csak eddig nem akartam menni.Mert eddig a SZIN-re akartunk lemenni Anyuval, csakhát az, hogy koleszos leszek mindent, a szó legszorosabb értelmében vett mindent megborított. Ilyenek vagyunk mi már, szóval SZIN helyett lesz koliba beköltözés, meg MondoCon kétnapos októberben a Hungexpo-n! ^-^ És juááááj... Eszem megáll!!! ^3^ Aishiteruuu~~~ oka-saaa~~n!!! ^3^
Szóval szóval szóval. Naja. Megyek... pontosabban megyünk!!!! JÁÁÁÁJ!!!! Ésésés én csak felolvastam egy kis nyúlfarknyi szöveget, erre Anya rávágta, hogy ott leszünk mind a két napon! Kyyyyááááááh!!!!~~~ Azt se tudtam ezt most álmodtam-e vagy sem. De kyáááh!!! Négy éve nem tettem be a lábam Con-ra, jaaaj~~~. Ez valami eszméletlen!!!! *örül, de nagyon* Wáááh~~~, gyerekek, kiugrok a bőrömbőőő~~l!! Teljesen felpörögtem, tízezres fordulatszámon pörgök, szó szerint. Juhuhuhuhúúúúúj~~~. Bocsi, na most már megpróbálok leállni, de ha nem megy gomenne. Dedede... Annyira boldog vagyooo~~k!
És akkor most érzem úgy, hogy lila gőzöm sincs róla mi a francot akartam írni. ^^"'
Ja, igen. Attól tartottam Mama lesz az, aki felhoz csupa Apuval kapcsolatos emléket, erre kellemeset kellett csalódnom, aztán újra összetörnöm: Mama helyett Papa volt az aki kint a kertben ráadásul (!) elkezdte mondani, hogy ilyen, meg olyan fénykép készült róla amiket nekem is biztos látnom kellett - és természetesen nem láttam. Azt hittem beleszakad a szívem. És nem sokkal ezután - vagy ezelőtt magam sem tudom - betoppan egy bácsika, természtesen Papához jött - mert a drága ilyen ezermesterszerűség a faluban. Mármint Papa. És akkor meglát engem, és elkezdi: "Jaaaj, de szép kislány! Hányadikos?" Itt még csak szerényen elmosolyodtam, a szememet meg lesütöttem. Mire Mama: "Gimnázista lesz jövőre!" Gimnazista az a gimnázista, de tökmindegy. Nemgáááz. ^^"' Aztán aztán aztán elkezdi kritizálni a súlyom, hogy szedhetnék fel magamra egy kis húst! Megmegmeg elkezdi, hogy hogy fogok én ekkora magassággal - ami kemény 168 cm - legényt fogni magamnak. Jah, legényt... 15 évesen?! Kérem szépen, nekem már van szerelmem. Ő *aki ismer, tudja kiről beszélek megintcsak*. Na, erről ennyit. De még nincs vége.
Végre felnézek, Anyura kizárólagosan, mert Ő a naposabb oldalon ült. Erre a bácsika: "De szép szemed van!" Szó szoros értelmében kezdtem félni a bácsikától, így csak mosolyogtam egyet, Anyura hagyva a "Köszönjüket". Aztán volt egy-két percnyi szünetem, amikor Papával beszélt, de csak most jön a csattanó! Idézem: "Vigyázz rá, *mondd valamit, amire nem emlékszem* mert ezt nem veheti el tőled senki! Ez a tiéd marad!" o.O"' Mondom mivan?! Miről beszél? Mit akar!? Természetesen rögtön a legrosszabbra gondoltam. Meg leteremt, hogy nem szabad úgy szeretgetnem Anyut, ahogy ott szeretgettem. Gondoltam magamban basszus, nehogy már Ő mondja megy nekem hogyan szeressem a saját édesanyámat.
És akkor meg, mikor a bácsika elment, megszólal mama: "Gyere, egyél egy kis rántott hús, az [xy] bácsi is megmondta, hogy szedhetnél fel magadra egy kis húst!" Na ez volt az a pont, ahol behaltam. Nem hittem volna, hogy ezt a napot megérem. De azért jó volt! =^.^=
Így a blog végére egy újabb Silly God Disco PV. Csak, mert. ~.^
Na, hát igazából nem is tudom mi jót írjak. Hm... Még az előző bejegyzéshez tartozik, csak nem akartam ezért módosítani... Kedden bejött Anya asszisztensének a fia csak miattam. És ez annyira jól esett!! *álmodozik egy sort RÓLA (És aki ismer az tudja, kiről van szó)* Nade... Visszatérve. Tök jó haverok vagyunk a sráccal. Ugyanúgy animés, mint én! ^^ Úgyhogy úgyhogy úgyhogy... Rettentően büszke vagyok Anyura, amiért elvállalta a patikai állást! ^3^ Meg úgy mindenért.
Holnap lesz nyolc éve, hogy Apu meghalt. Ezt most nem azért írtam, hogy sajnáljatok, csak úgy kijött belőlem. Mert hát ez van. -.-"'
Készülök a koleszos életemre, már 14 magazin scanjeit beszeretem és csak the GazettE mind. :L Csakhogy legyen mire olvadnom *a kb. 800 Aoi-s képem mellett. csak a gépemen 429 van. *q* *, mert nem szívesen szedegetnék le ott a koleszban dolgokat. ^^"' Hiába lesz velem a laptopom...
Jaaaj, annyira várom már a szeptembert. Meg a Gólyatábort is~~ uwáááh!!!~~ Legyen már szeptembeeee~~r!!! >_<"'
Olvasok, újból visszajött hozzám az ihletem *ügyes kislány, sosem hagyja cserben a mamikáját n_n*, úgy látszik tényleg igaz, amit a Tankönyvemben írnak. *elgondolkodik*, írok is gőzerővel. Ma meg holnap ha belegebedek is be kell fejeznem a oneshotot!!! Annyira sok ötletem van hozzá, meg még a nyelvvizsgámra is készülök, a tetejébe pedig visszatérnék végre a regényhez. Nyááh!!! Ganbatte Sora! *ezt magának mondta ^^"'*
Naaa~~ húzok, mint a(z) vadludak. Írok, frissülök egyet. Aztán majd meglátom mit hozok ki magamból. Chuuu~~~, oyasumi~~~ (Z_Z)
Hazaérteeem~. Voltam kint Anyuéknál, mert Anya megkért, hogy menjek ki segíteni. Három napi áru nem volt átnézve, ahogy most jött ez a hűségakciós akármicsoda. Úgy voltam vele, miért ne menjek ki segíteni? Legalább nem itthon punnyadtam a gép előtt. Dedede... Azt hittem megpusztulok ott egész nap. Már reggel nyolckor pfúúú... 28 fok volt a patikában. Hiába volt rajtam - illetve a nyakamon - csuromvizes plankett - ezt először bankettnek értettem, néztem is ám rendesen.
Ezt utálom a melegben. Hogy ilyenkor túúúúl meleg van. Na ezt jól megmondtam, remélem értitek. xD És jáááj, azt hittem lesz időm Hamletet olvasni, vittem magammal, de nem lett belőle semmi. Az igaz, hogy lett volna időm, csak erőm nem. Akkor is szenvedtem a patikában, és valahogy így mondtam:
Sora: Ezen még Shakespeare sem tudna segíteni!! *előrebukik a feje, közben ásít egyet*
Anya: Sőt, Shakespeare csak rontana rajta!
Jót mosolyogtam a dolgon...
Hamletre visszatérve... Van egy-két homály már így tíz oldal elolvasása után is. Hátha holnap húsz oldal után megértem.^^
Megmegmeeeeg~~~... Olyan jó voooolt. Keresztanyu minden szó nélkül beállított hozzánk. Jaaaj, azt hittem az egész csak káprázat, de neeem~~~. Ésjaaaj... Annyira örültem, hogy ott volt!!! ^^ Kár, hogy nem maradt tovább negyed óránál. TT_TT
~~~ 8 napja :( ~~~
Na, húzok, már így is sokat rizsáztam. És van némi kis olvadnivalóm *q*. Chuu~~, oyasumi~~~~!!! ^3^
Itt vagyok!~ És nos... A bejegyzést töröltem. Gyötört a lelkiismeret-furdalás, révén ilyet én még életemben nem tettem, noha be kell ismernem jó volt kiírnom magamból a bánatomat. De ennek már vége, megnyugodtam.
Szóval... Voltunk tegnap mamánál, és úgy volt, hogy ott is maradok, csakhát... történt némi malőr. Na de... Ollyan jó vooolt tegnaaap~~~. Megtalálta Anya azt a könyvet amit keresett itthon is. Nem volt semmi. ^^ Mikor felkiáltott, először azt hittem valami baj van. Aztán nevetve jön ki a konyhába, a kezében a könyvvel. Annyira jót nevettem. És annyiszor, hogy nem tudnám megszámolni sem. Meg elhoztunk Anyu régi könyveiből párat, többek között Moliére hét színművét, Shakespeare három drámáját meg még nem tudom mi volt a harmadik, de mindegy fix, hogy kötelező olvasmány lesz jövőre, de mé...Jaaaj, eszembe jutooott *fejére csap*! A Toldit hoztuk még el, mert lesz egy irodalmi verseny és arra majd akarok menni. Épp ezért kell a Toldi is.
A Hamletet meg már kéne kezdenem olvasni, mert a 10 kötelezőre nem tudom mikor lesz időm/erőm. Mert oké, hogy megvan ez is meg Rómeó és Júlia is mangában a gépen, Shakespeare-i nyelvezettel, az nekem túl nehéz. Meg hiába olvastam a Hamlet Slayers verzióját azon csak szakadtam a röhögéstől, ezt be kell, hogy valljam. Dedede... Most, így 20:03-kor már tizenegy oldalon túl vagyok. Kemény teljesítmény, még kb. 210 hátra van belőle. ^^ Igyekezem kell. Nagyon.
Mondjuk volt egy-két félreolvasásom. A "nyakaskodást" valamiért "nyájaskodásnak" olvastam, ne kérdezzétek miért. A "szándokát" meg mindig "Szandokánnak". Igaz, nem volt rajtam a szemüvegem. Tanulság: a szemüveg sosem kerülhet le rólam *"fellövi" az orrára*. Máris jobb. Csak koszos és mindjárt segítek rajta, hogy ne legyen az. ^^"'
Uhm, már így is rengeteg rizsáztam, elég lesz már belőlem ugye? Oké, amúgy sincs több ötletem, hogy mit írjak, úgyhogy húzok, de előtte jön a Shadow VII II I PV-je, mert eszméletlen szerintem.
P.S.: Így utólag rá kellett jönnöm, hogy túl sokat hittem. Nagyon szerettem volna, ha a barátságom Vele megmarad, de félek ez nem lesz így tovább...
Óriási deja vu tört rám tegnap. Nem hiába mondják, hogy "a történelem megismétli önmagát". Két hete és egy napja ugyanígy éreztem magam. Ugyanilyen nyomott volt a hangulatom, mint ma, és mint amilyen tegnap volt. Sírnék, de nem tudok. Valójában nem is akarok. Elfogadtam, hogy csak egy voltam, és ugye én pótolható vagyok. Nem azt mondom, hogy felhúztam magam a dolgon, mert az nem volna igaz. Inkább egyfajta keserédes érzést éreztem a szívemben nomeg a mérhetetlen ürességet. Valahol számítottam rá, talán vártam is mikor következik be. Nem, nem érzem magam szomorúnak, nem vagyok az egyáltalán. De rohadtul fáj. Arra kellett rájönnöm az utóbbi időben, hogy azok "támadnak hátba" akiket a legjobban kedveltem. Akikben megbíztam, és el mertem mondani őszintén a véleményemet, nem gondolva arra, esetleg továbbadhatják. És megmondom őszintén, most már nem tud érdekelni, ha elmondta miket gondolok róla. Az egészben az fáj, hogy engem meg sem kérdez semmiről... Na jó, panaszblog bezár! ^^"'
Tegnap hazamentek Nagyszüleim. *megkönnyebbül* Aztán mi Anyuval fél háromig voltunk fent egy könyvet keresni. Miközben kerestük a könyvet Anyuci régi gyerekkönyvei is előkerültek, meg az én kedvenc könyvecskéim még kisebb koromból. Meg megtaláltuk a Pikachu-s hajgumimat is~~. Áhh, rééégi szép emlékek... Most olyan jó visszagondolni rájuk!~ ^3^
Na jó, nem rizsázok tovább, nincs mit mondanom. Megyek írni, valahogy kezdem azt érezni, hogy az ihletbombák felszínre törnek nemsokára. Ilyenkor általában beletemetkezek az írásba. Szóval valószínű, hogy 24 óráig nem hallotok felőlem semmit. (De ki tudja, lehet hogy több lesz abból a 24-ből... hehe ^^"')
De mielőtt még eltűnnék kaptok egy PV-t, ami ismételten a Regret. Azért, mert imádom. ^w^
Csak mert csak mert, hogy ne legyek itthon. Így szokott ez működni, de nem baj, én szeretem! x333333 Legalább volt egy nap, amikor nem kellett a Nagyszüleimmel lennem. *nem arról van szó, hogy ki nem állhatnám őket, igenis leszögezem, vannak olyan percek amikor egész rendesek...*
Mert hát lássuk be - mint azt már írtam az előző postban - utálom, ha nem Anna vagyok nekik - ebből úgy jó 7-8 éve nagyjából volt is baj, hogy nem "Annát" írtam egy meghívóra, hogy mit az lényegtelen. Sőt! A tetejébe nem Anna, ó, dehogy! Lujzika lettem ma. Hát, kösz, de én nagyon is szeretem a nevemet, és nem, nincs második keresztnevem. ^^"' (Illetve van, de az nem törzskönyvezett és csak a barátaim hívnak így, ugye, Kago-chan? ^^)
Naszóval. Kész van Anyu személyi joga, innentől kezdve személyi jogos gyógyszerész újra. Megint csak ezért mentünk Pestre - meg egyet Megdögleszeztünk*= McDonald's*. Sz'val igen. Tényleg rá kellett jönnöm - most már jó sokadszorra - hogy Anya meg köztem nincs túl vastag határvonal. Nem is mi lennénk, ha nem keverednénk bele vagy 2 dugóba még fenn Pesten, és még hülyéskednénk is közben. És igen, nem én lennék, ha nem kritizálnám a kocsikat (meg az embereket). Például egy ősrégi Háromharmadtorta-jelű (értsd: Mercedes) kocsira Anyuval rámondtuk, hogy kövület. Két hapsit meg beállítottunk a maffiózók közé. Jók vagyunk ugye? Na akkor készüljetek fel a legrosszabbra...
Sora: *unott hangon, az ablakon kifelé bámulva* Lady Gaga - Bad Romance. Dejóó~ -.-"'
Anya: Gága?
Sora: Ja. Miért?
Anya: *mond valamit amire már nem emlékszem, erre én jó hosszan (értsd: tömören) válaszolok, aztán megszólal* Ladi Gága. (<-- így, ahogy leírtam, így mondta drága Anyucim)
Sora: Az meg mi?! o.O"'
Totál nem esett le miről beszél. Csak öt perc után. Meg én is alkottam. Nem akárhogy.
Sora: *sertéstelep környékén haladnak el a 4-esen, az ablak természetesen félig lehúzva* Desznót szag van. *üres tekintettel bámul tovább*
Anya: *röviden és tömören* Aha.
¤Két perccel később¤
Sora: *felordít* Jáááj!!! Most esett le mit mondtam! *nevet*
Anya: *szintén nevet* Nekem egyből leesett.
Nos igen, nem tehettem róla, kezdtem fáradni, most meg kezdek feléledni. Hm... Milyen furcsa párhuzam neem? ^^
Aztán elmentünk Nagyszüleinkkel fagyizni, meg Teszkó-nyuszkóba vásárolni. Wáááh... Szemezek a Toshiba laptopokkal már jó másfél hónapja, mert majd olyat akarok Karácsonyra, csak az a kikötésem, hogy Win 7-es oprendszer legyen rajta, olyan meg niiincs, csak olyan, amin nincs egyáltalán oprendszer. Ésésés tökjó, mert abból a szériából van, amiből én kettőt már kinéztem, hogy majd valamelyiket, de ez C-s azok meg A-s meg L-es (igen, L-es) sorozatszámmal vannak ellátva, úgyhogy a most-gyorsan-vegyük-meg dolog ugrott. Karácsonyig meg még van időnk, addig még bármelyik műszaki üzletbe betévedhetünk Anyuval. Megmegmeg... Kyáááh! Ollyan jó DVD lejátszót láttaaam. *a másik valszeg gajrament* USB-portja is van, úgyhogy nézhetem a PV-ket amiket ráteszek a pendrivera... Nekem kell olyaaan~~~!!! ^^
Na jó, mára elég ennyi belőlem. Oyasumi~~, chuuu~~~!
Igazából rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok semmi... *elnéz a távolba, elmélkedik* Úgy veszem észre magamon a the GazettE nekem tényleg egyet jelent az élettel, és az álmokkal... Most is az Anata no Tame no Kono Inochi-t hallgatom agyba-főbe. Jó, ez most oké lehet, hogy hülyén hangzott, de így van nem tehetek róla.
Hm... Nem is tudom... *töpreng, hogy mit írjon/mondjon* Tegnap voltam Maminál, reggel jöttünk haza Anyuval - egyébként szombatig nála lettem volna. Mikor megtudtam, hogy Nagyszüleim jönnek, és egész héten itt lesznek hát enyhén szólva majdnem elbőgtem magam. Na nem a boldogságtól. -.-'" Erről ennyit... ^^
Tegnap este annyit hülyéskedtünk mi hárman Anyuékkal. Juuj, olyan jó vooolt~! :333 Ma meg olyan korán el kellett jönnünk Abonyból. ˇ^ˇ T_T Meg most is kergetjük egymást telefonon... Nem mi lennénk, ugyebár. x333
És még valamire rá kellett jönnöm: a hócipőm kezd egyre jobban tele lenni. Én próbálok toleráns lenni, jólnevelt kislányként viselkedni, szépen visszaválaszolni... De mit érek el vele? Nagy semmit... És ez rettentően idegesít... Annyira, hogy az már fáj. -____-"'
Na de tényleg nem ezért blogolok most. Csak nem tudok mit írni... Mert igazából nem történik velem semmi érdekes. A one-shotot még mindig írom, ami már nem is annyira one-shot a maga 22 oldalával, de még mindig nem tartok a cselekmény felénél sem, úgy érzem. A végén novella lesz belőle én mondom. ^^'" De nem baj, szeretek írni. ^^ ^3^
Így a blog végére pedig jön az Anata no Tame no Kono Inochi PV-je. Élvezzétek! ^3^
Voltam falunapon, kyááá!!! Találkoztam Imo-channal megint kyááá!!! De nem tudtam találkozni drága Kago-chanommal, áááá!!!! TTT___TTT
11 órára mentünk ki Anyuval, úgy gondoltuk a motorosokra nem vagyunk kíváncsiak. Pa-Dö-Dőről meg már eljöttünk, úgyhogy abból kimaradtunk. ^^
Amúgy elvileg úgy volt, hogy Nagyszüleim is jönnek majd, de hát amikor Anya beszélt velük egyszerűen csak odavágták, hogy hát Ők nem jönnének se ma, se holnap. Tegyük át a jövő hétre... De jóóó~ *de most tényleg*. Kanyarodjunk vissza az eredeti témához. Naszóval, egen... Először Anya asszisztensével futottunk össze, aztán a Polgármesterasszonyhoz mentünk oda. Bájvigyor, némi kis kedélyes nevetéssel vegyített "Igen", "Hát persze" megvolt a részemről. Igaz, még itthon megfordult a fejemben, hogy japánul mutatkozom be, de mint Anya felvilágosított tudnak rólam, szóval felesleges lett volna. Mondjuk szerintem egész nagy poén lett volna. ^^ Imo-chanék meghívtak ebédre hozzájuk, mondtam, hogy ó, nem szükséges nálunk - mármint V.I.P.-sátorban - is lesz ebéd, de azért csak belém gyűrtek egy kis krumplisalit. *-* Nagyon finom volt! És igazán örültem annak, hogy rávettek, hogy egyek, ugyanis a pacalból - amit én imádok, tudom, hogy ez furcsán hangzik - egy falatot nem ettem. Rohadtul csípős volt, hát mondtam magamban, hogy én azt meg nem eszem a világért se! *nem szereti a csípőset* Picit még ücsörögtem Anya mellett, aztán jó pár órára egyedül hagytam - volt is bűntudatom emiatt rendesen. Mondtam is neki. És mosolygott, mert nem kellett volna bűntudatot éreznem.
Megmegmeg... Találkoztam Magdi nénivel. És annyira aranyos volt. Még amikor felléptek akkor is intett nekem gyorsan. Csak aztán utána mi húztunk haza...
És akkor most jön az "Uvááh!" rész... *az előbbi hivatott lenni a "Kyááh!" szekció*
Sajnálom - még egyszer sajnálom - Kago-chan, amiért nem tudtunk találkozni TTTT____TTTT, de nagyon-nagyon elfáradtam és hazamentünk *alig bírt már lépni szinte, még most is fájnak a lábacskái T_T*. Tényleg annyira, de aaaaaannyiraaaaaa~ *és még nyújtja évekig* sajnálom Kago-chaaan~~!!! T_T
Aztán... Megnéztem a Kuroshitsuji II openingjét, és direkte azért akartam elkezdeni nézni, mert a the GazettE "jegyzi" az op-ot. Hát most már ebből sem lesz semmi, nekem az opening abszolút nem tetszett - és most lehet megkövezni. Viszont PV ahw *q* *nyálcsorr* valami fenomenális... Mesteri! Igaz, hogy fekete-fehér, de mesteri!!! ^3^ ^^
És ennek örömére hozom is a PV-t, hogy élvezkedjetek egyet! ^^ ;) Oyasumi előre is~~!!
Nahát, visszatértem. Bár még mindig nem vagyok a legtökéletesebb, és sírtam is már a néhány napja tartó lelkiállapotom miatt - immáron harmadszor esetleg negyedszer. Igazándiból próbálok úgy tenni, mintha semmi nem történt volna. Mindegy, ez most nem lényeges. ^^"' Anyuval amúgyis megoldjuk, tudom.
Na, és akkor egy kis nyappyság. Holnap kimegyek a patikába és rendezgetek. Annyira jó leeesz!! Utána meg megyünk mamihoz.
Szombaton pedig uvááh!!! Falunap!!! ^^ És találkozom Imo-channal!!! És wáá, olyan jóóó leeesz!! Annyira, de aaannyira várom már! ^3^ Már csak kééét naaap~~!!! Megmegmeg... V.I.P.-k leszünk Anyuval. Ajj, de jó lesz! :333 Nem bírom kivárni a szombatot, wááá!!! Bárcsak szombat lenne már!
Mástészta vagyis més téma. Teljesen letaglóztam, mikor ma felmentem myanimelistre, hogy frissítsem a K-On!! "bejegyzést" - tegnap éjjel megnéztem a 13. részt is, ááá baromi jó. K-On! Daisuki!! - ahogy Yui mondta az első évad utolsó előtti, 12. részében Visszatekeredve az eredeti témához. A K-On!! 26 részes leeesz... Kyaaj... Annyira örülök!!! ^^ Tisztára, mintha a fellegekben lennék. x33
A blogbejegyzés zárásaként pedig hoztam egy DIM SCENE részletet, fogyasszátok egészséggel! :))
Name: Anna, Ange, Sora-sensei Age: 18
Hungary
High School Student
February 11th, 1995
I like Jrock, Anime and Manga, Japan, Tokyo, My mother, my friends, my best friend (my "younger sister"): Imo-chan , my class, and Aoi. I like SugarShop, sweet things, cute things, books, languages, studying and being with my mother and Imo-chan and with my friends. Szeretem a Jrock-ot, animéket és mangákat, Japánt, Tokyo-t, Anyukámat, a barátaimat, a legjobb barátnőmet (a "húgomat"): Imo-chant, és Aoi-t. Szeretem a SugarShop-ot, édes és aranyos dolgokat, könyveket, nyelveket, tanulni, Anyukámmal és Imo-channal, és a barátaimmal lenni.
I hate idiots, insincere people. Utálom az idióta, tiszteletlen embereket.
I can speak English, Japanese and French.
My dream is to become a Japanese-English-Hungarian translator and interpreter and a journalist. Az álmom, hogy japán-angol-magyar fordító-tolmács, és újságíró legyek.
Layout: Rumi
Pictures and Icons: XXX
Background: X
Extras ~ Wishes
the GazettE - DECADE DVD
Pass my exams ~ Átmenni a vizsgáimon
Attend the university of my dreams ~ Álmaim egyetemére járni
Move to Japan ~ Japánba költözni
Murakami Haruki: 1Q84 3rd book ~ Murakami Haruki: 1Q84 harmadik kötet
Laura Leiner: Saint Johanna High School ~ Leiner Laura: Szent Johanna Gimi {got volume 7, 1 to go}
