Ahhoz képest, hogy mit képzeltem el, homlokegyenest másképp alakult a névnapom. ^^"'
Először is, kezdődött azzal, hogy mennünk kellett Szolnokra, a fenntartóváltozás miatt új diák kell majd. Ahh, de jó~. Végre tablóképem lesz a diákon nem az a szemüveges képem. ^^ Az egész procedúra nem volt több tíz percnél. Hogy ezért miért kellett ennyit utazni, azt nem tudom. De az volt a nagy show, hogy Igazgatóasszony csak nekem köszönt a titkárságon, a többieknek nem.
Meg osztálytalálkozót tartottunk. x3 A 10.a nagy része szerintem ma ment. ^^
Egyébként tízre már itthon voltunk. De ki kellett mennem a patikába, Anyunak szüksége volt a laptopra, és ugye jelszóval van levédve, szóval kellettem én is. Mert ma megbeszélést tartottunk, és reménykedünk. Végül aztán a laptop nem kellett, de jó volt. Legalább kint beszélhettem Imo-channal meg Sakume-val. :3 És Imo-chan még egyszer 挨拶を本当にありがとう, vagyis nagyon szépen köszönöm a köszöntést! ^^ 私はあなたを愛して！Várom már, hogy mikor találkozunk újra! :33 Hiányzoool~! T^T
Aztán még... Megérkezett!! A 源氏物語 megérkezett. Ma olyan 14 óra körül meghozta a futár. *.* Tegnap rendeltem meg az Alexandra ONLINE-on. Kihagyhatatlan volt. Az amúgy 10000-be kerülő könyv (három kötet egyben) 3000-ért az enyém lett. *-*
Lehet, hogy egyetemen tanulni fogunk róla. De jó is lenne. Egy lépéssel előbb lennék a többieknél. ^^
Amúgy, beszélgettem erről-arról Anyuval. Arról hogyan tovább. Leginkább. Feljött egy-két érdekes téma is...
Meg elvitt vacsizni az Imregibe, mint névnapi ajándék. Akkor beszélgettünk erről. És waaah, én kikészültem. Na mindegy is, lényeg, hogy no comment...
Nem tudom miről írhatnék még. Fáradt vagyok, de mindjárt megyek にほんご -t tanulni. Ilyenkor áll rá leginkább az agyam, tudjátok. ^^"'
A cím egy SD-s idézet angol fordítása. A cím magyarra visszafordítva annyit jelent "Senkinek sem engedem, hogy elrontsa a napomat!". Ebből gondolom már rájöttetek, SD beszámoló következik.
Tegnap voltunk Anyummal SD-n, kicsit, egy egészen kicsit késve indultunk itthonról, de szerencsére nem késtünk le semmit. ^^ Tyű, annyi minden okosságot hallgattam. (Nem tudom mennyire lesznek összefüggőek a mondataim.) Bár, az első előadó kissé nekem száraz volt, majdnem elaludtam rajta, de utána úgy felpörögtek az események. *w*
Először volt egy kis fejtágítás. Érdekes volt. *-* Nagyon.
Utána jött egy olyan úr, aki Anya mentorának egyik többé-kevésbé mentoráltja. Érdekes dolgokat mondott. Nekem, mint leendő tagnak nagyon érdekes volt. Csak ne lenne az a fránya másfél év. >.<"' Én már úgy belépnék, én már úúúgy lennék 18. >__< Ehm, naigen. Anya mentora (és a férje is) sokszor hallja ezt tőlem. x3
Aztán, emberek, haaa~~, én attól féltem meghalok. *-* Az egyik előadó hölgy a férjével 1997-ben települt át Magyarországra Romániából, és fú, micsoda temperamentuma volt. *w* És nekem - többek között - azért tetszett különösen, mert arról szólt az előadása, hogyan kell külföldön építeni ezt az üzletet. És akik ismernek tudják, nekem miért tetszett ez az előadás annyira. ^^ Nem áll szándékomban leírni, ezt csak Anya és pár nagyon-nagyon közeli barátom tudja. Úgyhogy köszönöm szépen, nagyon hasznos volt az előadása, és most már tudom, amit eddig nem tudtam. ^^Egyébként a bejegyzés címe, az Ő idézete. x3 本当に、どうもありがとうございました。〜^w ^
Ezelőtt egy olyan hölgy lépett a színpadra, aki a cég dekorkozmetikumairól beszélt, pontosabban arról, ezekkel hogy lehet építeni az üzletünket. ^^ Élveztem. Egyébként, ha sminkelek, csak a cég kozmetikumait használom, Anya nem is engedne mást, szerintem. Kár, hogy körömlakk nincs, de addig, essence forever! Imo-chanom rászoktatott.
Aztán volt még egy blokk, amikor azokat a céghez belépett embereket ismerték el, akiknek 3 hónapon keresztül folyamatosan megvolt a havi aktivitása, és Anya neve is kint volt a kivetítőn. ^^ Azt, amit én leműveltem, látni kellett volna. x3
Egyébként, nem hiszitek el ki volt a sztárfellépő! Wolf Kati. Ami bennem kialakult róla, hát az vett egy gyönyörűséges 180°-os fordulatot. Függetlenül ettől nem leszek a rajongója. Pont.
A legütősebb előadót hagyták a legvégére. Huhú, micsoda célokat adott nekem. Tegnap be is írtam őket a célfüzetembe.
Aztán mikor vége lett a napnak Anya mondta, hogy még másfél év, és beléphetek én is. Anya mentorának férje pedig azt mondta neki, hogy Anyunak (bizonyos értelemben véve) már nincs másfél éve az igazgató szint eléréséhez. De egyébként annyira aranyosak mindketten. *-*
Utána elmentünk Vecsésre. huáááh~, én azt hittem elalélok. *,* A Varga-Makai szerzőpáros összes könyve megvan a Lírában. Az 1000 kanji úgyszintén. Waaah, *q* Ésés megvan a Chrno Crusade vol.06, a Death Note vol.10 (igen tudom Sakume, levágjuk a Death Note x'D), meg Murakami-senseiダンス、ダンス、ダンス-ja, A kurblimadár krónikája, és még a ひつじOめぐる冒険 című kötete is. *-* De amin a leginkább eltátottam a számat az a 源氏物語 , azaz The Tale of Genji volt. x3 Mikre rá nem bukkanok, most komolyan. ^^
Aztán bementünk a Müllerbe. Vettem Cassis-os Airwaves-t. *w* Isteni, kedvencem. Tényleg igaz a szlogen, hogy "Maximális fejfrissülés". xD Meg vettem színtelen essence colour & go-t. Suliba tökéletes. Ki van lakkozva a körmöm, de nem veszik észre. :3 Meg ha már van színtelen szájfényem... ^^
Még mindig meleg van, pedig tizenegy is emúlt már. ˇ.ˇ Lehet, hogy ki kéne mennem az erkélyre lehűlni...
Reggel magamtól keltem fel, tizenegykor. Eddig mindig Anya rángatott ki az ágyból déltájban. Először egy kis életet vertem magamba a the GazettE segítségével. Utána olvastam, méghozzá nem is akármit. A közelmúltban láttam az egyik áruházban itthon a Haruko hercegnő című könyvet. Anyu meg megvette. De nagy show volt, direkt hátramentem, mondván biztos ott van, aztán visszamegyek Anyuhoz, panaszolom neki, hogy nem látom sehol, és megakadok a mondat közepén, mert meglátom. Tök jó, két nap alatt hetven oldalt olvastam el belőle. *-* És egyszerűen csodálatos mű. *.*
Utána beszéltem Anyuval. Kérdezte mit csinálok majd a nap folyamán, mondtam, hogy még nem tudom, de egy biztos: olvadással kezdem a napomat. Na igen ám, az olvadás az meg is volt, 50-esre vettem a TV hangerejét, és elolvadtam a Nameless-en. A szomszédokat biztos nem untattam. x33 A Psychedelic Heroine-t vagy háromszor végignéztem, az 赤いワンピース végén megpróbáltam Ruki mozdulatait megcsinálni, hát minden lett belőle, csak az nem, ami a TV-ben volt. ^^"' Viszont a Psychedelic Heroine eleje már egész jól megy. ^^ És az AGONY elején is egész jól jön ki az a "Tokyo!". ^^ De a PLEDGE-en már nem bírtam ki, elbőgtem magam. ^^"' Egyrészt mert annyira jól esett, másrészt azok még véletlenül sem a bánat könnyei voltak, inkább az örömé. ^^ Olyan fél három-három környékén kapcsoltam be a gépemet. Azóta üzemel. Úgyhogy megírom a bejegyzést, és megyek Haruko-sama életét tovább olvasni. ^^
Először mikor bekapcsoltam a gépet és felmentem FB-re, egyik osztálytársam levelére válaszoltam, utána mentem Poupée-ra, végül GaiaOnline-ra. Amúgy Gaia-n ez az event most eléggé érdekesre sikeredett. Azért tetszik. x3 Utána visszamentem FB-re, és ki köszön be? Sakume. Te csaj, tudod hogy mi csak ma - kisebb-nagyobb megszakításokkal - már nyolc kerek órája beszélünk? owo Miközben Sakume-val chateltem/leveleztem にほんご-t tanultam gőzerővel. Már tök sok mindent megértek, meg el tudok mondani japánul! Büszke vagyok magamra. ^^ Meg csupa érdekességet találtam. *w* Ilyen az én szerencsém. Nem keresek, csak böngészek és találok. x3 Tényleg céltalanul csak beírtam valamit, és tök jó dolgot találtam. Úgyhogy most rettentőmódon rá kell hajtanom az angolra. Minél hamarabb legyen középfokom. *-* Utána hawaii van. ^^ Meg találtam jellapot is. *w*
Anya amúgy kérdezte, hogy mit csináltam ma. Válasz: "Tanultam, olvadtam, tanultam, olvadtam..." Erre az én drága Anyucim a HSM2-ből hozta fel Kelsey *azt hiszem így kell írni a nevét* példáját, mikor az elején egy kérdésre ezt válaszolja: "Zenét szerzek, növök, zenét szerzek, növök..." Jót nevettünk. x33
Egyébként egész délután Vermin-t "Fall down... Mr. Vermin... Fall down... Last show..."~*folyton ezt dúdolom* meg HOLE-t nyomattam a gépből. *-* Olyan jó volt kicsit őrültködni még a reggelin kívül. :3 Holnap meg kelek hajnalban és végigolvadok 3 kerek órahosszát! Öhm... Amúgy rá kellett jönnöm, hogy tök könnyű a "nu"-t leírni. Olyan mint a "me", csak van egy kis csavar a végén.
Aztán... A nap 24 órájából 4-et biztos a HoldfényCon-on agyalok. ^^"' Anya azt mondta tuti, hogy megyünk, mett akkor akar kivenni szabit és felmegyünk Pestre, néhány napot a lakásban töltünk. Juj, de várom már! Mondom én, így suli előtt pár nappal tökéletes. \(^.^)/ ShibuyaCon-ra nem megyek, de egyszer a Manga Pub-ba biztos, hogy feljutok. ^-^
Ő, és aztán... A mai napomat a tanulásnak adtam át, igen én ilyen melegben is képes vagyok tankönyvek fölött görnyedni. ^^ Azt hiszem megyek, már holthatatlan szomjat érzek egy kis Haruko hercegnő-olvasás iránt. ;33
Mielőtt bárkit megtévesztene a cím, a blog a Japán Napokról fog szólni. Köszönöm! *meghajol* Mellesleg popcorn, Coca-cola (esetleg Nestea-s zöldtea) és egyéb harapnivaló bekészítése ajánlott a számítógép mellé, mert hosszú bejegyzés elébe néztek Kedves Olvasók! :33
Kezdeném azzal, hogy kicsi a világ emberek, nagyon kicsi. ^^ De erről majd egy pöppet később.
Na tehát. Reggel fél hatkor csörög a Cockroach, ideje volna felkelni. Egy fél órára visszadőltem, 6.07-kor pedig mint akit az ágyúból lőttek ki, letrappoltam az emeletről, hogy "úúúúristen, nekem még hajat is kell mosnom!" Amint leértem, csak hogy egy kicsit felpörgessem magam felbontottam az egyik energiaitalt, amiből kemény egy kortyot meg is ittam, aztán eszembe jutott, hogy éhgyomorra nem sűrűn volna jó... ^^"' Anya meg akkor jött le, mikor én már rég a kádban ücsörögtem. És hétig ki sem szálltam onnan. ^^
Ja, amúgy Imo-channal, az édesanyjával, meg az öcsikéjével mentünk. Fél nyolc. nyolc között érkeztek meg, aztán indultunk is fel Pestre - kocsival mentünk Pesterzsébetig, utána a Borárosig busszal, a Vásárcsarnokig meg villamossal. Úgyhogy a Tanabata Ünnepséggel még összekötöttünk egy kis barangolást a SakuraZaka világában. De előtte még picikét fotózkodtunk. Illetve egymást fotóztuk.
/Imo-chanom, ha olvasod, - már pedig miért ne olvasnád? - és valamelyik kép nem tetszik, szólj leszedem. ^^/
Egy mosolygós Imo-chan. ^-^
Az ilyen képek a legjobbak, mikor az alany nem figyel. ^^ Mint mondtam Imo, bármelyik képet leveszem, csak szóljatok! (És ez vonatkozik öcsikédre is. :))
Amm, aztán... Akkora tumultus volt a Sakurában. ~.~ Akkorát én még csak akkor láttam, mikor a hiragana és katakana gyakorlófüzeteimet vettük. De volt egy kislány, olyan cuki volt. A hangja meg, ahw, zene volt füleimnek! ^^ Imo-chanom pedig csak ámult és bámult, és olvadozott. Azt hiszem kissé nagyon nagy bőség zavara volt, nincs igazam, drágám? ^^
ŐŐ, aztán mi volt még. Imo-chanom egy Hetalia-s bögrét, egy ハンガリーちゃん(Hangarii-chan)-os kitűzőt és egy "Segíts Japánnak!" ("Help for Japan!", "日本のためにヘルプ！") feliratú kulcstartót vett. Amit mondjuk mindhárman vettünk az enyémen például az áll, hogy "Én segítettem." ("I helped!", " 私が助けた！") . Az, hogy Imo-chan öcsikéjének a péládányán mi van, homály fedi, voltam oly hülye, hogy nem kérdeztem meg tőle. T^T Amúgy Ő azt hiszem egy Naruto-s fejpántot vett. Kíváncsi vagyok, hogy áll rajta. *w* Képet kérek majd! :33
Na, és akkor én. Hát én meghaltam, joggal mondhatom ezt... ^^
Nem tudom mennyire látszik, de nem, nem csalás, nem ámítás, eredeti the GazettE DIM CD. Az utolsó volt az üzletben és az enyém!! *w* Rám várt - hogy édes anyukám szavaival éljek. De hogy én mit leműveltem egy héten keresztül, húúú~. Naponta ötször néztem, "Ugye van még? Ugye van még?" érzéssel a szívemben. Hát volt. Én olyan boldog voltam. És még mindig szárnyalok. *////*
Ezek pedig a képeslapok amiket még választottam a DIM mellé. És azt a dobozt pedig nekem adták. ^^ Olyan kedvesek voltak. :3 Mondták, hogy válasszak, melyik dobozt szeretném. Első pillanatra azt sem tudtam mit mondjak, úgy meglepődtem. x33
Ebből sem igazán tudom mennyi látszik, de megtaláljátok az elejét is, és a hátulját is külön-külön: itt (eleje) és itt (hátulja). Ami azt illeti ezt a mobiltartót sem fogom használni, nem hagyom, hogy a másik sorsára jusson. Túl szép ahhoz. ^^
Azt még nem tudom, hogy a kanjikat hogy fogom ebben gyakorolni, de a"sorozat" teljes. Valahogy majd megoldom. ^^ (Huhú, emberek hol tartok már, pedig még csak a nap elején járok. Tyű~, mondtam én, hogy maratoni lesz.)
Ím, az a híres-neves kulcstartó. A másik oldalán egy szív van fehérkeretbe foglalva. Szabad találgatni mit szimbolizál. x3
És itt befejeződött Sakurás utazásunk, még nézegettünk, nem is keveset, és - számomra legalábbis - el lett döntve, hogy HoldfényConra muszáj mennünk. Két nap a suli előtt, ahh, tökéletes volna. ^^
Utána átmentünk a Vásárcsarnokba, és wuuuh *w*, én megint meghaltam. Próbáltunk yukatát, és annyi mindent vettem/-tünk. És igen gyerekek kicsi a világ. x333 Ilyen nincs... De mégis van. ^w^
Tök jó volt, az egész nap. Igaz, egyszer majdnem elájultam, de Imo-chan segített rajtam. *-* Köszönöm, drága! :333 Ha te nem lettél volna... ^^
Imo-chan vett egy pár evőpálcikát, - akárcsak én - kanával leíratták a nevüket, meg azt hiszem legyezőt szeretett volna venni, de nem tetszettek neki. Öcsikéje kapott még egy fejpántot, egy bonsait meg még valami nem is tudom mit, de azon is valami japán bölcsesség van. A fejpánton egyébként "Biztos siker" van. Úgyhogy a fiatalúr tiszteletbeli ninjává lett avanzsálva. Igaz? x33
Na és akkor amiket én vettem: (megjegyzem, a legérdekesebb részt hagytam a végére ^^)
A malackás legyező. Amin egyébként lampionok vannak, de távolrólkomolyan olyan, mintha malackák lennének rajta. Ha Imo-chan nem mondja, én fel sem figyelek rá. ^^
Végezetül az evőpálcikák. Nincs sok hozzáfűznivalóm. Csak annyi, hogy csodálatos! :333
Utolsó képként egy yukatás jön, amin Imo-chan és én is rajta vagyunk. ^^
Na ebben nem voltunk semmik. (Imo-chan van rózsaszínben én feketében) Arattunk, de nagyon. Még a nem Japán Napra érkező turisták is megálltak és lefényképeztek minket, igaz Imo-chanom? Sztárok lettünk!!! Nagyjából fél órára, de azért jó volt. ^^ Életemben először viseltem yukatát, de nekem muszáj beszereznem egy ilyet! >w<
Hát, mint már mondtam, kicsi a világ. Wáááh!!!! \(*w*)/ Ekkora szerencsém is csak nekem lehet. :333 Találkoztam Kaorin pár barátnőjével. ^w^ Az egyikük azt mondta bejelöl FB-n, de lehet, hogy nem értette jól a vezetéknevemet. ^^"' Vagy csak még nem jutott el odáig. :333Köszönöm, megtörtént. :333 A másik meg, wáááh. Ezt a véletlent. xD Annak a magániskolának az igazgatónőjének a lányával cseréltem mail-címet ahova menni akartam. És az igazgatóasszony is ott volt, és majdnem átcsábított a TPG-ből. De olyan sok pótolnivalóm lenne (gondolok itt az elsőéves latinra, a filozófiára, ami csak negyedikben lesz nekünk TPG-seknek). ˘-˘ És a tandíj is magas... ˘.˘ És nem vagyok 4,6 fölött. >_< És harmadikban heti 5 órában tanulják a japánt. >_< Deee, segááááz, érdeklődtünk a Momijinál, ráadásul augusztusban vizsgázok, októberben meg megint, utána bevetem magam a japán rejtelmeibe. x333
Mindent összevetve, ha ennél jobb nap lett volna a mai el kellett volna rontani, az a nagy igazság. Számomra az utolsó bekezdéseknél foglaltaknál nagyobb öröm - meg az a sok-sok szuvenír - nem is létezik. Illetve igen, de az még odébb van. ^^ Sajnos a legyezőtáncról, a kimono fashion show-ról és a harcművészeti bemutatóról már el kellett jönnünk mert nem csak Imo-chanék, de én is totál kivoltam/-tunk. De bementünk Vecsésen a Müllerbe és vettünk pocky-t, mert azt én hülye megint elfelejtettem, csak ez éppenséggel a Sakurából elfelé jövet jutott az eszembe. Úgyhogy majd legközelebb. Addig meg éljen az ét- és fehércsokis pocky! o(^-^)o
SD-s beszámolómmal kicsit elkéstem, nemsokára itt a következő, holnapután StartNapra (továbbiakban SN) megyünk Anyuval meg még két üzlettársával... Tök jó lesz, mert hót korán kell kelni, hogy fél kilencre felérjünk Pestre. -.-"' De azért örülök, mert olyanokkal találkozhatok, akik példaképértékűek a számomra. *w*
Öhm. Na igen. SD. Úgy volt, hogy folyton folyvást kattogtatni fogom a fényképezőgépet, ehelyett egy kemény képet sikerült - és az se lett a legjobb - összehoznom még a legeslegelején. Megmondva az igazat egyetlen előadás maradt meg úgy teljes egészében a fejemben. Nem áll szándékomban szóról szóra leírni, ne ijedjetek meg.
Nos, a lényeg az, hogy az előadó hölgy szülei is benne vannak a rendszerben, amiben Anyum.
A szülei révén egyébként a termékekkel 10 éves kora körül ismerkedett meg.
Annyi érdekes dolgot mondott. Például nemrég volt kint Japánban. x333 Eredetileg egyébként közgazdásznak tanult, mégis itt kötött ki. Meg elmesélte, hogy miután visszament Nyíregyre a szüleihez egyetem után a szerelem visszahozta Pestre, és Édesanyja "ultimátumot" adott neki: vagy keres magának munkát vagy épít akkora üzletet a rendszerben, hogy meg tudjon élni belőle. ^^
A vicces az a dologban, hogy én hét és fél évesen, mikor Anyu belépett ebbe az egészbe minden bemutatóján ott ültem, és három hónap múlva már a plüssállataimnak és a babáimnak tartottam bemutatót. ^.^
Most 16 éves vagyok, Anyu 8 éve van a rendszerben, három éve rendszeresen mindenSD-n részt veszek, a szombatjaimat minden hónapban legalább egyszer arra áldozom fel, hogy a jövőm érdekében tervezzek, és lépjek. Bulik és barátokkal való tali helyett fent ülök Pesten a Syma Csarnokban, és fejtágításon veszek részt, csomó-csomó új dologgal bővül a tudáskészletem. De tudjátok mit? Egyáltalán nem bánom. Nekem ez így jó, és nem kívánok rajta változtatni. Mellesleg már alig két év, és én is Anyu csapatát erősíthetem. Jajdejó lesz~ *w*
MÁS!
Tegnapelőtt itt volt nálunk Kago. Köszönöm! *-* Nagyon jó volt Veled végigbeszélgetni a délutánt! ^^ És tök jó látni Poupée-n is. :3
Tegnap végérvényesen eldőlt bennem valami. Mondhatnám megvilágosultam. Van még kb. egy hónapom, hogy felkészüljek a nyelvvizsgára. Van még valami, amin úgy kell teljesítenem, hogy egy stresszforrást megszűntethessek az életemben. El kell jutnom minden áron a MondoCon-ra jövőre ha törik, ha szakad. Tolmács akarok lenni. PR-manager. Fordító. Újságíró. Találkozni akarok *elharapja a mondatot*... És lesz fél évem megcsinálni az alapfoknak megfelelő szintet a Nemzetköziben. Aki akarja úgyis érti mire gondolok.
Szintén tegnap mutattam Anyunak egy blogot. És akkor megkérdeztem tőle: "Ha kimegyek Japánba mennyi költőpénzzel engedsz el?" Megkaptam az ultimátumot én is. A válasz az volt: "Akkora üzletet építesz, hogy Neked megfelelő legyen az, amennyit keresel."
Ahhoz képest, hogy mit képzeltem el, homlokegyenest másképp alakult a névnapom. ^^"'
Először is, kezdődött azzal, hogy mennünk kellett Szolnokra, a fenntartóváltozás miatt új diák kell majd. Ahh, de jó~. Végre tablóképem lesz a diákon nem az a szemüveges képem. ^^ Az egész procedúra nem volt több tíz percnél. Hogy ezért miért kellett ennyit utazni, azt nem tudom. De az volt a nagy show, hogy Igazgatóasszony csak nekem köszönt a titkárságon, a többieknek nem.
Meg osztálytalálkozót tartottunk. x3 A 10.a nagy része szerintem ma ment. ^^
Egyébként tízre már itthon voltunk. De ki kellett mennem a patikába, Anyunak szüksége volt a laptopra, és ugye jelszóval van levédve, szóval kellettem én is. Mert ma megbeszélést tartottunk, és reménykedünk. Végül aztán a laptop nem kellett, de jó volt. Legalább kint beszélhettem Imo-channal meg Sakume-val. :3 És Imo-chan még egyszer 挨拶を本当にありがとう, vagyis nagyon szépen köszönöm a köszöntést! ^^ 私はあなたを愛して！Várom már, hogy mikor találkozunk újra! :33 Hiányzoool~! T^T
Aztán még... Megérkezett!! A 源氏物語 megérkezett. Ma olyan 14 óra körül meghozta a futár. *.* Tegnap rendeltem meg az Alexandra ONLINE-on. Kihagyhatatlan volt. Az amúgy 10000-be kerülő könyv (három kötet egyben) 3000-ért az enyém lett. *-*
Lehet, hogy egyetemen tanulni fogunk róla. De jó is lenne. Egy lépéssel előbb lennék a többieknél. ^^
Amúgy, beszélgettem erről-arról Anyuval. Arról hogyan tovább. Leginkább. Feljött egy-két érdekes téma is...
Meg elvitt vacsizni az Imregibe, mint névnapi ajándék. Akkor beszélgettünk erről. És waaah, én kikészültem. Na mindegy is, lényeg, hogy no comment...
Nem tudom miről írhatnék még. Fáradt vagyok, de mindjárt megyek にほんご -t tanulni. Ilyenkor áll rá leginkább az agyam, tudjátok. ^^"'
A cím egy SD-s idézet angol fordítása. A cím magyarra visszafordítva annyit jelent "Senkinek sem engedem, hogy elrontsa a napomat!". Ebből gondolom már rájöttetek, SD beszámoló következik.
Tegnap voltunk Anyummal SD-n, kicsit, egy egészen kicsit késve indultunk itthonról, de szerencsére nem késtünk le semmit. ^^ Tyű, annyi minden okosságot hallgattam. (Nem tudom mennyire lesznek összefüggőek a mondataim.) Bár, az első előadó kissé nekem száraz volt, majdnem elaludtam rajta, de utána úgy felpörögtek az események. *w*
Először volt egy kis fejtágítás. Érdekes volt. *-* Nagyon.
Utána jött egy olyan úr, aki Anya mentorának egyik többé-kevésbé mentoráltja. Érdekes dolgokat mondott. Nekem, mint leendő tagnak nagyon érdekes volt. Csak ne lenne az a fránya másfél év. >.<"' Én már úgy belépnék, én már úúúgy lennék 18. >__< Ehm, naigen. Anya mentora (és a férje is) sokszor hallja ezt tőlem. x3
Aztán, emberek, haaa~~, én attól féltem meghalok. *-* Az egyik előadó hölgy a férjével 1997-ben települt át Magyarországra Romániából, és fú, micsoda temperamentuma volt. *w* És nekem - többek között - azért tetszett különösen, mert arról szólt az előadása, hogyan kell külföldön építeni ezt az üzletet. És akik ismernek tudják, nekem miért tetszett ez az előadás annyira. ^^ Nem áll szándékomban leírni, ezt csak Anya és pár nagyon-nagyon közeli barátom tudja. Úgyhogy köszönöm szépen, nagyon hasznos volt az előadása, és most már tudom, amit eddig nem tudtam. ^^Egyébként a bejegyzés címe, az Ő idézete. x3 本当に、どうもありがとうございました。〜^w ^
Ezelőtt egy olyan hölgy lépett a színpadra, aki a cég dekorkozmetikumairól beszélt, pontosabban arról, ezekkel hogy lehet építeni az üzletünket. ^^ Élveztem. Egyébként, ha sminkelek, csak a cég kozmetikumait használom, Anya nem is engedne mást, szerintem. Kár, hogy körömlakk nincs, de addig, essence forever! Imo-chanom rászoktatott.
Aztán volt még egy blokk, amikor azokat a céghez belépett embereket ismerték el, akiknek 3 hónapon keresztül folyamatosan megvolt a havi aktivitása, és Anya neve is kint volt a kivetítőn. ^^ Azt, amit én leműveltem, látni kellett volna. x3
Egyébként, nem hiszitek el ki volt a sztárfellépő! Wolf Kati. Ami bennem kialakult róla, hát az vett egy gyönyörűséges 180°-os fordulatot. Függetlenül ettől nem leszek a rajongója. Pont.
A legütősebb előadót hagyták a legvégére. Huhú, micsoda célokat adott nekem. Tegnap be is írtam őket a célfüzetembe.
Aztán mikor vége lett a napnak Anya mondta, hogy még másfél év, és beléphetek én is. Anya mentorának férje pedig azt mondta neki, hogy Anyunak (bizonyos értelemben véve) már nincs másfél éve az igazgató szint eléréséhez. De egyébként annyira aranyosak mindketten. *-*
Utána elmentünk Vecsésre. huáááh~, én azt hittem elalélok. *,* A Varga-Makai szerzőpáros összes könyve megvan a Lírában. Az 1000 kanji úgyszintén. Waaah, *q* Ésés megvan a Chrno Crusade vol.06, a Death Note vol.10 (igen tudom Sakume, levágjuk a Death Note x'D), meg Murakami-senseiダンス、ダンス、ダンス-ja, A kurblimadár krónikája, és még a ひつじOめぐる冒険 című kötete is. *-* De amin a leginkább eltátottam a számat az a 源氏物語 , azaz The Tale of Genji volt. x3 Mikre rá nem bukkanok, most komolyan. ^^
Aztán bementünk a Müllerbe. Vettem Cassis-os Airwaves-t. *w* Isteni, kedvencem. Tényleg igaz a szlogen, hogy "Maximális fejfrissülés". xD Meg vettem színtelen essence colour & go-t. Suliba tökéletes. Ki van lakkozva a körmöm, de nem veszik észre. :3 Meg ha már van színtelen szájfényem... ^^
Még mindig meleg van, pedig tizenegy is emúlt már. ˇ.ˇ Lehet, hogy ki kéne mennem az erkélyre lehűlni...
Reggel magamtól keltem fel, tizenegykor. Eddig mindig Anya rángatott ki az ágyból déltájban. Először egy kis életet vertem magamba a the GazettE segítségével. Utána olvastam, méghozzá nem is akármit. A közelmúltban láttam az egyik áruházban itthon a Haruko hercegnő című könyvet. Anyu meg megvette. De nagy show volt, direkt hátramentem, mondván biztos ott van, aztán visszamegyek Anyuhoz, panaszolom neki, hogy nem látom sehol, és megakadok a mondat közepén, mert meglátom. Tök jó, két nap alatt hetven oldalt olvastam el belőle. *-* És egyszerűen csodálatos mű. *.*
Utána beszéltem Anyuval. Kérdezte mit csinálok majd a nap folyamán, mondtam, hogy még nem tudom, de egy biztos: olvadással kezdem a napomat. Na igen ám, az olvadás az meg is volt, 50-esre vettem a TV hangerejét, és elolvadtam a Nameless-en. A szomszédokat biztos nem untattam. x33 A Psychedelic Heroine-t vagy háromszor végignéztem, az 赤いワンピース végén megpróbáltam Ruki mozdulatait megcsinálni, hát minden lett belőle, csak az nem, ami a TV-ben volt. ^^"' Viszont a Psychedelic Heroine eleje már egész jól megy. ^^ És az AGONY elején is egész jól jön ki az a "Tokyo!". ^^ De a PLEDGE-en már nem bírtam ki, elbőgtem magam. ^^"' Egyrészt mert annyira jól esett, másrészt azok még véletlenül sem a bánat könnyei voltak, inkább az örömé. ^^ Olyan fél három-három környékén kapcsoltam be a gépemet. Azóta üzemel. Úgyhogy megírom a bejegyzést, és megyek Haruko-sama életét tovább olvasni. ^^
Először mikor bekapcsoltam a gépet és felmentem FB-re, egyik osztálytársam levelére válaszoltam, utána mentem Poupée-ra, végül GaiaOnline-ra. Amúgy Gaia-n ez az event most eléggé érdekesre sikeredett. Azért tetszik. x3 Utána visszamentem FB-re, és ki köszön be? Sakume. Te csaj, tudod hogy mi csak ma - kisebb-nagyobb megszakításokkal - már nyolc kerek órája beszélünk? owo Miközben Sakume-val chateltem/leveleztem にほんご-t tanultam gőzerővel. Már tök sok mindent megértek, meg el tudok mondani japánul! Büszke vagyok magamra. ^^ Meg csupa érdekességet találtam. *w* Ilyen az én szerencsém. Nem keresek, csak böngészek és találok. x3 Tényleg céltalanul csak beírtam valamit, és tök jó dolgot találtam. Úgyhogy most rettentőmódon rá kell hajtanom az angolra. Minél hamarabb legyen középfokom. *-* Utána hawaii van. ^^ Meg találtam jellapot is. *w*
Anya amúgy kérdezte, hogy mit csináltam ma. Válasz: "Tanultam, olvadtam, tanultam, olvadtam..." Erre az én drága Anyucim a HSM2-ből hozta fel Kelsey *azt hiszem így kell írni a nevét* példáját, mikor az elején egy kérdésre ezt válaszolja: "Zenét szerzek, növök, zenét szerzek, növök..." Jót nevettünk. x33
Egyébként egész délután Vermin-t "Fall down... Mr. Vermin... Fall down... Last show..."~*folyton ezt dúdolom* meg HOLE-t nyomattam a gépből. *-* Olyan jó volt kicsit őrültködni még a reggelin kívül. :3 Holnap meg kelek hajnalban és végigolvadok 3 kerek órahosszát! Öhm... Amúgy rá kellett jönnöm, hogy tök könnyű a "nu"-t leírni. Olyan mint a "me", csak van egy kis csavar a végén.
Aztán... A nap 24 órájából 4-et biztos a HoldfényCon-on agyalok. ^^"' Anya azt mondta tuti, hogy megyünk, mett akkor akar kivenni szabit és felmegyünk Pestre, néhány napot a lakásban töltünk. Juj, de várom már! Mondom én, így suli előtt pár nappal tökéletes. \(^.^)/ ShibuyaCon-ra nem megyek, de egyszer a Manga Pub-ba biztos, hogy feljutok. ^-^
Ő, és aztán... A mai napomat a tanulásnak adtam át, igen én ilyen melegben is képes vagyok tankönyvek fölött görnyedni. ^^ Azt hiszem megyek, már holthatatlan szomjat érzek egy kis Haruko hercegnő-olvasás iránt. ;33
Mielőtt bárkit megtévesztene a cím, a blog a Japán Napokról fog szólni. Köszönöm! *meghajol* Mellesleg popcorn, Coca-cola (esetleg Nestea-s zöldtea) és egyéb harapnivaló bekészítése ajánlott a számítógép mellé, mert hosszú bejegyzés elébe néztek Kedves Olvasók! :33
Kezdeném azzal, hogy kicsi a világ emberek, nagyon kicsi. ^^ De erről majd egy pöppet később.
Na tehát. Reggel fél hatkor csörög a Cockroach, ideje volna felkelni. Egy fél órára visszadőltem, 6.07-kor pedig mint akit az ágyúból lőttek ki, letrappoltam az emeletről, hogy "úúúúristen, nekem még hajat is kell mosnom!" Amint leértem, csak hogy egy kicsit felpörgessem magam felbontottam az egyik energiaitalt, amiből kemény egy kortyot meg is ittam, aztán eszembe jutott, hogy éhgyomorra nem sűrűn volna jó... ^^"' Anya meg akkor jött le, mikor én már rég a kádban ücsörögtem. És hétig ki sem szálltam onnan. ^^
Ja, amúgy Imo-channal, az édesanyjával, meg az öcsikéjével mentünk. Fél nyolc. nyolc között érkeztek meg, aztán indultunk is fel Pestre - kocsival mentünk Pesterzsébetig, utána a Borárosig busszal, a Vásárcsarnokig meg villamossal. Úgyhogy a Tanabata Ünnepséggel még összekötöttünk egy kis barangolást a SakuraZaka világában. De előtte még picikét fotózkodtunk. Illetve egymást fotóztuk.
/Imo-chanom, ha olvasod, - már pedig miért ne olvasnád? - és valamelyik kép nem tetszik, szólj leszedem. ^^/
Egy mosolygós Imo-chan. ^-^
Az ilyen képek a legjobbak, mikor az alany nem figyel. ^^ Mint mondtam Imo, bármelyik képet leveszem, csak szóljatok! (És ez vonatkozik öcsikédre is. :))
Amm, aztán... Akkora tumultus volt a Sakurában. ~.~ Akkorát én még csak akkor láttam, mikor a hiragana és katakana gyakorlófüzeteimet vettük. De volt egy kislány, olyan cuki volt. A hangja meg, ahw, zene volt füleimnek! ^^ Imo-chanom pedig csak ámult és bámult, és olvadozott. Azt hiszem kissé nagyon nagy bőség zavara volt, nincs igazam, drágám? ^^
ŐŐ, aztán mi volt még. Imo-chanom egy Hetalia-s bögrét, egy ハンガリーちゃん(Hangarii-chan)-os kitűzőt és egy "Segíts Japánnak!" ("Help for Japan!", "日本のためにヘルプ！") feliratú kulcstartót vett. Amit mondjuk mindhárman vettünk az enyémen például az áll, hogy "Én segítettem." ("I helped!", " 私が助けた！") . Az, hogy Imo-chan öcsikéjének a péládányán mi van, homály fedi, voltam oly hülye, hogy nem kérdeztem meg tőle. T^T Amúgy Ő azt hiszem egy Naruto-s fejpántot vett. Kíváncsi vagyok, hogy áll rajta. *w* Képet kérek majd! :33
Na, és akkor én. Hát én meghaltam, joggal mondhatom ezt... ^^
Nem tudom mennyire látszik, de nem, nem csalás, nem ámítás, eredeti the GazettE DIM CD. Az utolsó volt az üzletben és az enyém!! *w* Rám várt - hogy édes anyukám szavaival éljek. De hogy én mit leműveltem egy héten keresztül, húúú~. Naponta ötször néztem, "Ugye van még? Ugye van még?" érzéssel a szívemben. Hát volt. Én olyan boldog voltam. És még mindig szárnyalok. *////*
Ezek pedig a képeslapok amiket még választottam a DIM mellé. És azt a dobozt pedig nekem adták. ^^ Olyan kedvesek voltak. :3 Mondták, hogy válasszak, melyik dobozt szeretném. Első pillanatra azt sem tudtam mit mondjak, úgy meglepődtem. x33
Ebből sem igazán tudom mennyi látszik, de megtaláljátok az elejét is, és a hátulját is külön-külön: itt (eleje) és itt (hátulja). Ami azt illeti ezt a mobiltartót sem fogom használni, nem hagyom, hogy a másik sorsára jusson. Túl szép ahhoz. ^^
Azt még nem tudom, hogy a kanjikat hogy fogom ebben gyakorolni, de a"sorozat" teljes. Valahogy majd megoldom. ^^ (Huhú, emberek hol tartok már, pedig még csak a nap elején járok. Tyű~, mondtam én, hogy maratoni lesz.)
Ím, az a híres-neves kulcstartó. A másik oldalán egy szív van fehérkeretbe foglalva. Szabad találgatni mit szimbolizál. x3
És itt befejeződött Sakurás utazásunk, még nézegettünk, nem is keveset, és - számomra legalábbis - el lett döntve, hogy HoldfényConra muszáj mennünk. Két nap a suli előtt, ahh, tökéletes volna. ^^
Utána átmentünk a Vásárcsarnokba, és wuuuh *w*, én megint meghaltam. Próbáltunk yukatát, és annyi mindent vettem/-tünk. És igen gyerekek kicsi a világ. x333 Ilyen nincs... De mégis van. ^w^
Tök jó volt, az egész nap. Igaz, egyszer majdnem elájultam, de Imo-chan segített rajtam. *-* Köszönöm, drága! :333 Ha te nem lettél volna... ^^
Imo-chan vett egy pár evőpálcikát, - akárcsak én - kanával leíratták a nevüket, meg azt hiszem legyezőt szeretett volna venni, de nem tetszettek neki. Öcsikéje kapott még egy fejpántot, egy bonsait meg még valami nem is tudom mit, de azon is valami japán bölcsesség van. A fejpánton egyébként "Biztos siker" van. Úgyhogy a fiatalúr tiszteletbeli ninjává lett avanzsálva. Igaz? x33
Na és akkor amiket én vettem: (megjegyzem, a legérdekesebb részt hagytam a végére ^^)
A malackás legyező. Amin egyébként lampionok vannak, de távolrólkomolyan olyan, mintha malackák lennének rajta. Ha Imo-chan nem mondja, én fel sem figyelek rá. ^^
Végezetül az evőpálcikák. Nincs sok hozzáfűznivalóm. Csak annyi, hogy csodálatos! :333
Utolsó képként egy yukatás jön, amin Imo-chan és én is rajta vagyunk. ^^
Na ebben nem voltunk semmik. (Imo-chan van rózsaszínben én feketében) Arattunk, de nagyon. Még a nem Japán Napra érkező turisták is megálltak és lefényképeztek minket, igaz Imo-chanom? Sztárok lettünk!!! Nagyjából fél órára, de azért jó volt. ^^ Életemben először viseltem yukatát, de nekem muszáj beszereznem egy ilyet! >w<
Hát, mint már mondtam, kicsi a világ. Wáááh!!!! \(*w*)/ Ekkora szerencsém is csak nekem lehet. :333 Találkoztam Kaorin pár barátnőjével. ^w^ Az egyikük azt mondta bejelöl FB-n, de lehet, hogy nem értette jól a vezetéknevemet. ^^"' Vagy csak még nem jutott el odáig. :333Köszönöm, megtörtént. :333 A másik meg, wáááh. Ezt a véletlent. xD Annak a magániskolának az igazgatónőjének a lányával cseréltem mail-címet ahova menni akartam. És az igazgatóasszony is ott volt, és majdnem átcsábított a TPG-ből. De olyan sok pótolnivalóm lenne (gondolok itt az elsőéves latinra, a filozófiára, ami csak negyedikben lesz nekünk TPG-seknek). ˘-˘ És a tandíj is magas... ˘.˘ És nem vagyok 4,6 fölött. >_< És harmadikban heti 5 órában tanulják a japánt. >_< Deee, segááááz, érdeklődtünk a Momijinál, ráadásul augusztusban vizsgázok, októberben meg megint, utána bevetem magam a japán rejtelmeibe. x333
Mindent összevetve, ha ennél jobb nap lett volna a mai el kellett volna rontani, az a nagy igazság. Számomra az utolsó bekezdéseknél foglaltaknál nagyobb öröm - meg az a sok-sok szuvenír - nem is létezik. Illetve igen, de az még odébb van. ^^ Sajnos a legyezőtáncról, a kimono fashion show-ról és a harcművészeti bemutatóról már el kellett jönnünk mert nem csak Imo-chanék, de én is totál kivoltam/-tunk. De bementünk Vecsésen a Müllerbe és vettünk pocky-t, mert azt én hülye megint elfelejtettem, csak ez éppenséggel a Sakurából elfelé jövet jutott az eszembe. Úgyhogy majd legközelebb. Addig meg éljen az ét- és fehércsokis pocky! o(^-^)o
SD-s beszámolómmal kicsit elkéstem, nemsokára itt a következő, holnapután StartNapra (továbbiakban SN) megyünk Anyuval meg még két üzlettársával... Tök jó lesz, mert hót korán kell kelni, hogy fél kilencre felérjünk Pestre. -.-"' De azért örülök, mert olyanokkal találkozhatok, akik példaképértékűek a számomra. *w*
Öhm. Na igen. SD. Úgy volt, hogy folyton folyvást kattogtatni fogom a fényképezőgépet, ehelyett egy kemény képet sikerült - és az se lett a legjobb - összehoznom még a legeslegelején. Megmondva az igazat egyetlen előadás maradt meg úgy teljes egészében a fejemben. Nem áll szándékomban szóról szóra leírni, ne ijedjetek meg.
Nos, a lényeg az, hogy az előadó hölgy szülei is benne vannak a rendszerben, amiben Anyum.
A szülei révén egyébként a termékekkel 10 éves kora körül ismerkedett meg.
Annyi érdekes dolgot mondott. Például nemrég volt kint Japánban. x333 Eredetileg egyébként közgazdásznak tanult, mégis itt kötött ki. Meg elmesélte, hogy miután visszament Nyíregyre a szüleihez egyetem után a szerelem visszahozta Pestre, és Édesanyja "ultimátumot" adott neki: vagy keres magának munkát vagy épít akkora üzletet a rendszerben, hogy meg tudjon élni belőle. ^^
A vicces az a dologban, hogy én hét és fél évesen, mikor Anyu belépett ebbe az egészbe minden bemutatóján ott ültem, és három hónap múlva már a plüssállataimnak és a babáimnak tartottam bemutatót. ^.^
Most 16 éves vagyok, Anyu 8 éve van a rendszerben, három éve rendszeresen mindenSD-n részt veszek, a szombatjaimat minden hónapban legalább egyszer arra áldozom fel, hogy a jövőm érdekében tervezzek, és lépjek. Bulik és barátokkal való tali helyett fent ülök Pesten a Syma Csarnokban, és fejtágításon veszek részt, csomó-csomó új dologgal bővül a tudáskészletem. De tudjátok mit? Egyáltalán nem bánom. Nekem ez így jó, és nem kívánok rajta változtatni. Mellesleg már alig két év, és én is Anyu csapatát erősíthetem. Jajdejó lesz~ *w*
MÁS!
Tegnapelőtt itt volt nálunk Kago. Köszönöm! *-* Nagyon jó volt Veled végigbeszélgetni a délutánt! ^^ És tök jó látni Poupée-n is. :3
Tegnap végérvényesen eldőlt bennem valami. Mondhatnám megvilágosultam. Van még kb. egy hónapom, hogy felkészüljek a nyelvvizsgára. Van még valami, amin úgy kell teljesítenem, hogy egy stresszforrást megszűntethessek az életemben. El kell jutnom minden áron a MondoCon-ra jövőre ha törik, ha szakad. Tolmács akarok lenni. PR-manager. Fordító. Újságíró. Találkozni akarok *elharapja a mondatot*... És lesz fél évem megcsinálni az alapfoknak megfelelő szintet a Nemzetköziben. Aki akarja úgyis érti mire gondolok.
Szintén tegnap mutattam Anyunak egy blogot. És akkor megkérdeztem tőle: "Ha kimegyek Japánba mennyi költőpénzzel engedsz el?" Megkaptam az ultimátumot én is. A válasz az volt: "Akkora üzletet építesz, hogy Neked megfelelő legyen az, amennyit keresel."
Name: Anna, Ange, Sora-sensei Age: 18
Hungary
High School Student
February 11th, 1995
I like Jrock, Anime and Manga, Japan, Tokyo, My mother, my friends, my best friend (my "younger sister"): Imo-chan , my class, and Aoi. I like SugarShop, sweet things, cute things, books, languages, studying and being with my mother and Imo-chan and with my friends. Szeretem a Jrock-ot, animéket és mangákat, Japánt, Tokyo-t, Anyukámat, a barátaimat, a legjobb barátnőmet (a "húgomat"): Imo-chant, és Aoi-t. Szeretem a SugarShop-ot, édes és aranyos dolgokat, könyveket, nyelveket, tanulni, Anyukámmal és Imo-channal, és a barátaimmal lenni.
I hate idiots, insincere people. Utálom az idióta, tiszteletlen embereket.
I can speak English, Japanese and French.
My dream is to become a Japanese-English-Hungarian translator and interpreter and a journalist. Az álmom, hogy japán-angol-magyar fordító-tolmács, és újságíró legyek.
Layout: Rumi
Pictures and Icons: XXX
Background: X
Extras ~ Wishes
the GazettE - DECADE DVD
Pass my exams ~ Átmenni a vizsgáimon
Attend the university of my dreams ~ Álmaim egyetemére járni
Move to Japan ~ Japánba költözni
Murakami Haruki: 1Q84 3rd book ~ Murakami Haruki: 1Q84 harmadik kötet
Laura Leiner: Saint Johanna High School ~ Leiner Laura: Szent Johanna Gimi {got volume 7, 1 to go}
Egy mosolygós Imo-chan. ^-^
Az ilyen képek a legjobbak, mikor az alany nem figyel. ^^ Mint mondtam Imo, bármelyik képet leveszem, csak szóljatok! (És ez vonatkozik öcsikédre is. :))
Nem tudom mennyire látszik, de nem, nem csalás, nem ámítás, eredeti the GazettE DIM CD. Az utolsó volt az üzletben és az enyém!! *w* Rám várt - hogy édes anyukám szavaival éljek. De hogy én mit leműveltem egy héten keresztül, húúú~. Naponta ötször néztem, "Ugye van még? Ugye van még?" érzéssel a szívemben. Hát volt. Én olyan boldog voltam. És még mindig szárnyalok. *////*
Ezek pedig a képeslapok amiket még választottam a DIM mellé. És azt a dobozt pedig nekem adták. ^^ Olyan kedvesek voltak. :3 Mondták, hogy válasszak, melyik dobozt szeretném. Első pillanatra azt sem tudtam mit mondjak, úgy meglepődtem. x33
Ebből sem igazán tudom mennyi látszik, de megtaláljátok az elejét is, és a hátulját is külön-külön: itt (eleje) és itt (hátulja). Ami azt illeti ezt a mobiltartót sem fogom használni, nem hagyom, hogy a másik sorsára jusson. Túl szép ahhoz. ^^
Azt még nem tudom, hogy a kanjikat hogy fogom ebben gyakorolni, de a"sorozat" teljes. Valahogy majd megoldom. ^^ (Huhú, emberek hol tartok már, pedig még csak a nap elején járok. Tyű~, mondtam én, hogy maratoni lesz.)
Ím, az a híres-neves kulcstartó. A másik oldalán egy szív van fehérkeretbe foglalva. Szabad találgatni mit szimbolizál. x3
A malackás legyező. Amin egyébként lampionok vannak, de távolrólkomolyan olyan, mintha malackák lennének rajta. Ha Imo-chan nem mondja, én fel sem figyelek rá. ^^
Végezetül az evőpálcikák. Nincs sok hozzáfűznivalóm. Csak annyi, hogy csodálatos! :333
Na ebben nem voltunk semmik. (Imo-chan van rózsaszínben én feketében) Arattunk, de nagyon. Még a nem Japán Napra érkező turisták is megálltak és lefényképeztek minket, igaz Imo-chanom? Sztárok lettünk!!! Nagyjából fél órára, de azért jó volt. ^^ Életemben először viseltem yukatát, de nekem muszáj beszereznem egy ilyet! >w<
