2013年の最初のポスト
2013年1月11日金曜日 0 loves
あけめしておめでとう皆さん！( ´ ▽ ` )ﾉ ﾀﾀﾞｲﾏｧ
Nos, egyből belekezdenék, a japán részét már tavaly - azaz 2012.december 31. 22:25-kor - megírtam, így értelmetlen lett volna még egyszer leírni ugyanazt.
Nem szeretek évet értékelni, sem visszanézni, mi történt a múltban, mert ha csak hátratekintgetek nem haladok a céljaim felé. De azt hiszem most megpróbálom összeszedni mi is volt velem 2012-ben. (оДо)
Nos, januárban elkezdtem Sensei-nél japánul tanulni, és hála Neki 11 hónap alatt befejeztem két tanév japán tananyagát. Köszönöm Sensei! (TдT) ｱﾘｶﾞﾄｳ
Februárban betöltöttem a 17. évemet, voltam ER-en. Talán ebben a hónapban értem el a tetőpontját a "Mikor leszek már 18?!" dilemmámnak, ami azóta is ott csücsül a tetőponton, és már alig bírok magammal, kész kínszenvedés ez az egy hónap ami még hátra van. Σ(￣з￣；)
Márciusban, nos talán semmi érdekes nem történt. Gyűrtem az angolt és a japánt, próbáltam a legtöbbet kihozni magamból. Ennyi.
Áprilisban egy régen várt álmom vált valóra, láthattam a Miss Saigon-t az Operettszínházban. Olyan csodálatos volt, főleg olyan közelről látni mindent. Újra meg akarom nézni! |☆∀☆)ﾉｨｮｩ
A májusom, hm... ha jól emlékszem eléggé eseménytelen volt., épp ezért nem is írtam talán semmit a blogba. Illetve, akkor kezdtem egy igen jelentős vizsgámra a felkészülést ami a mai napig is tart.
Júniusban voltunk Pesten rengetegszer, és a nyári szünet alatt igyekeztem minél többet tanulni, és Imo-channal találkozni. Volt Olimpia, néztem, várom a következőket.
Augusztusban fordult velem egyet a világ, minden addig jól bevált módszer felborult. (´・ｪ・｀)
Szeptemberben kezdődött a 11., év elején volt egy kis zúgolódás, de mára már lecsillapodott.
Októbertől pedig プライベート学生 lettem. Októberben voltam Porecben. (aki nem tudná: Horvátország egyik csodás üdülővárosa, és olyan gyönyörű az Adria. 5 percre voltam a tengertől. Csodás volt!)
Aztán, novemberben rendeltem egy CD-t és egy DVD-t Japánból, a CD már novemberben itt volt. J'adore ce CD! Oh, és november 6-án volt egy éve, hogy érzelmi roncsként jöttem haza 3 nap után Dabasról. Haszna azért mégis csak volt: kiváló házi dolgozatot írhattam az ott tapasztaltakról.
December elején pedig megérkezett a DVD is. Megunhatatlanok.
Decemberben nagy lépésre szántam el magam, amiről bővebben márciusban írok majd. Ízelítőnek legyen elég ennyi. Emellett végigtanultam a téli szünetemet, és guess what! Nem bántam meg, és élveztem.
Mint látjátok, másból sem álltam többnyire csak a tanulásból. Persze élveztem Porecet, - jövőre Opatija a cél!! - imádtam a Miss Saigont, minden egyes pesti utunkat, a SugarShopot, a találkáimat a "húgommal", Imo-channal, ezek örök emlékek maradnak. Élveztem azt, hogy プライベート学生-ként sokkal jobb az osztályban, mint eddig.
Úgy érzem véget ért a gyerekkorom, és még csak most kezdődik a tánc! ヽ(^∀＾）ﾉ ｩ冫] ー
English version
Well, I had already wrote the entry's Japanese part last year - to be exact on 31 December, 2012 at 22:25 - so there's no point in writing down that once again.
Honestly I don't like summarizing a year, nor looking back to my past because if I do that I won't reach my goals. But now I try to summarize my year 2012.
In January I began to study Japanese with Sensei, and thanks to him I was able to learn 2 years of Japanese syllabus within 11 months. Thank you very much, Sensei! (TдT) ｱﾘｶﾞﾄｳ
In February I turned 17, and I went to the ER of my mother's company. In this month I reached the top of my "When do I turn to 18?!" problem, which is still on the top and I can't wait to become 18, although it's roughly just one months away.
In March nothing interesting had happened. I was hardworking in learning English and Japanese, and tried to do it as good as I can.
One of my biggest dreams came true in April when I could see the Miss Saigon musical in the Operett Theater. It was wonderful! I want to see it again! |☆∀☆)ﾉｨｮｩ
My life in May was pretty boring, if I remember correctly nothing had happened to me. However in this month I had started preparing for one of my most important exams, and I'm still preparing for it.
We went to Pest a lot in June, through the summer holiday I tried to study as much as I could and met Imo-chan as frequently as it was possible. Olympic Games were in this year, I watched it and looking forward to the next one.
In August my world turned upside down, everything was out of control. (´・ｪ・｀)
I started the 11th grade in Sptember, there was a little bit of argument, but now everything is alright again.
Since October I've become a プライベート学生. I went to Porec, Croatia which is one of the most beautiful cities in the country. The Adriatic Sea was so beautiful. My (uhm, our) hotel was only 5 minutes far from the sea on foot. So far it was the most wonderful vacation I've ever had!
Then, in November I ordered a CD and a DVD from Japan, and the CD arrived in November. J'adore ce CD! Oh, and the first anniversary of coming home as an emotional wreck from my 3-day-long 'holiday' in Dabas, Hungary was also in November. However it was useful: I could write an excellent essay from my experiences.
In the beginning of December the DVD also arrived. Both the CD and the DVD are amazing.
I've made a big decision in this month, but I'm only going to write about it in March. Please be patient. ヽ从＾▽＾从ﾉ
Plus I studied around the clock in my winter holiday, and guess what! I didn't regret it, in fact I enjoyed it!
As you can all of my last year was about studying. Of course I enjoyed my time in Porec, Croatia - next year's goal is Opatija, Croatia - I loved the Miss Saigon musical, each of our trips to Budapest, the confectionery named SugarShop, each of my meetings with my "little sister", Imo-chan, these are memories for forever. I enjoyed that as a プライベート学生 it's a lot better being with my class than it was before.
I feel like my childhood has ended and my whole life had just started! ヽ(^∀＾）ﾉ ｩ冫] ー
ラベル: the GazettE - 籠の蛹
